szonokverseny_1920x1080.jpg

Huszonötödik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt

Idén huszonötödik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt – a magyar nyelv napjához kapcsolódóan. A rendezvény 1999-ben az ELTE-ről indult az egyetemisták és fiatal értelmiségiek kommunikációs kultúrájának, beszédkészségének fejlesztésére. Az idei verseny döntőjének megnyitóünnepsége november 9-én 10 órakor kezdődik, a versenyre 11 és 17 óra között kerül sor a Nemzeti Színházban.

A megnyitón bemutatják a verseny ötletadójának, Adamikné Jászó Anna professzornak Magyar retorikatörténet című könyvét, és átadják az idei Magyartanárdíjakat. Magyartanárdíjat kap Terdikné dr. Takács Szilvia nyelvész, a Semmelweis Egyetem Bókay János Többcélú Szakképző Intézményének korábbi igazgatója, jelenleg magyartanára, akinek országosan ismert oktatási tárgyú weboldalát (irodalomora.hu) tanárok és diákok százai használják. Magyartanár-életműdíjat kap dr. Korzenszky Richárd emeritus perjel, korábban a pannonhalmi bencés gimnázium magyartanára, egy évtizeden át igazgatója, a tihanyi apátság életének újraindítója.

Az idei Kossuth-szónokverseny elődöntőjére csaknem félszázan neveztek egyperces videókkal, közülük 25-en kerültek a döntőbe. A verseny tematikája: Tettre érett gondolatok. Kétszáz éve fogalmazódott meg a magyar országgyűlésben az a szándék, hogy a magyar nyelvért intézményes formában is tenni kell valamit. Ennek a Felsőbüki Nagy Páltól származó gondolatnak lett későbbi eredménye, Széchenyi István felajánlásával a Magyar Tudós Társaság létrejötte. A döntőre a versenyzők egyperces videókkal nevezhettek. A november 9-ei, jelenléti fordulóban előre megadott témában kell háromperces beszédet mondaniuk. A választható témák:

a) „Én én vagyok... s te én vagy magadnak” (Radnóti Miklós) – Digitális skizofrénia: lehet-e egyszerre több személyiségünk az online térben?

b) „Ha madarat szeretsz, égbolt légy, ne kalitka” (Szabó T. Anna) – Nehéz-e korunkban okosan szeretni a másikat?

A legjobb kötelező beszédet elmondó hat versenyző vitafordulóban vesz részt.

A bírálóbizottság elnöke Hegedűs D. Géza, a nemzet színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, az SZFE professzora, tagjai: Aczél Petra professzor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorhelyettese, Balázs Géza professzor, az SZFE Doktori Iskolájának vezetője, Czine Ágnes alkotmánybíró, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem dékánja, Merényi Hajnalka, az ELTE TÓK adjunktusa. A versenyt Pölcz Ádám (ELTE) és Török Ádám (Dumaszínház) vezeti.

Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny – 2024. november 9., 10 óra, Nemzeti Színház

Ez is érdekelheti

A nyelvészek nem vonulhatnak elefántcsonttoronyba

Sok évtizedes tudományos és iskolateremtő munkássága elismeréseként november 11-én a Nemzeti Színházban, a magyar nyelv napjához kapcsolódó ünnepségen dr. Adamik Tamásné dr. Jászó Anna, az ELTE egyetemi tanára, jelenleg professzor emeritusa, az MTA doktora kapta az első Magyartanár-életműdíjat.

A tanár, akitől kikövetelik a gyerekek a házit

Bár általában nem a nyelvtanóra szokta a diákokat lázba hozni, Széplaki Erzsébet osztályaiban mégis toplistás helye lett a nyelvtannak, a gyerekek pedig szinte kikövetelik, hogy házi feladatot kapjanak az általa írt tankönyvből. Mivel érte ezt el? Erről faggattuk a Magyartanárdíjat nyert pedagógust.

Az irodalom az a tantárgy, amelyből a leginkább megismerhetjük az életet

Az olvasóvá nevelés fontos, de számomra nem az elsődleges cél. Lényegesebb, hogy a legmélyebb, legszebb szövegekről beszélgetve jobban megértsük önmagunkat és a világot – véli Hauber Károly, az idén alapított Magyartanárdíj egyik kitüntetettje. Vele beszélgettünk.