Nem hagytak nyomokat (Żeby nie było śladów, rendező: Jan P. Matuszynski)

A film olyan történetet dolgoz fel, amely az egész keleti blokkot megrázta, bármennyire is próbálta a lengyel államhatalom eltussolni. 1983 nyarán Lengyelországban már néhány hónapja felfüggesztették a kommunista kormányzat által korábban bevezetett hadiállapotot, de a rendőrség továbbra is figyelmen kívül hagyta a lakosság jogait.

Egy érettségi előtt álló diákot mondvacsinált indokkal előállítottak, majd halálra vertek a rendőrök, a legjobb barátja, Jurek Popiel (Tomasz Zietek) szeme láttára. A szemtanú fiú hamar az állam ellenségévé válik. Jureknek döntenie kell: meghunyászkodik vagy tanúskodik barátja ügyében, és kiáll az igazság mellett, még ha ezzel a saját és szerettei életét kockáztatja is.

Jan P. Matuszynski, Az utolsó család rendezőjének legújabb filmje bár közel negyven évvel ezelőtt játszódik, mondanivalója aligha lehetne aktuálisabb. A Nem hagytak nyomokat a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, Lengyelország ezt az alkotást nevezte a legjobb nemzetközi film kategóriába a 2022-es Oscar-díjra. Nálunk október 6-án kerül a mozikba.

Hűség (rendező: Szekeres Csaba)

Anna és Antal negyvenöt éve házasok. Pár éve egy nagyvárosoktól távoli, gyönyörű környezetben laknak, Péliföldön. Elégedettek az életükkel. Rajonganak a történelemért és az irodalomért, így minden évben kulturális zarándoklatra indulnak egy külföldi országba. A kapcsolatuk kiegyensúlyozott, ám egy napon Anna különösen kezd viselkedni. Az orvos Alzheimer-kórt diagnosztizál nála.

Hűség az Ars Sacra Fesztiválon debütált, és megkapta a legjobb filmnek járó elismerést. Azóta Moszkvától Los Angelesig bejárta a világot, több alkalommal elnyerve a legjobb filmnek járó elismerést. Október 6-án kezdik vetíteni a mozik. Antal és Anna története azért is különleges és fontos alkotás, mert ilyen közelségben a néző még nem találkozhatott az Alzheimer-kórral folytatott küzdelemmel. A rendező és a producer, Szekeres Csaba és Gáspár Judit – akik a hétköznapokban egy párt alkotnak – ezzel a munkájukkal tisztelegnek az idős emberek egymás iránti ragaszkodása és szeretete előtt.

Hétköznapi kudarcok (Běžná selhání, rendező: Grosan Cristina)

Megmagyarázhatatlan természeti jelenség szakítja félbe a különc tinédzser, a szorongó anya és a nemrég megözvegyült nő átlagosnak induló napját. Miközben a környezetükben eluralkodik a káosz, a három nő próbálja átvészelni a napot, és megtalálni helyét a világban.

Grosan Cristina filmjének világpremierje a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál rangos versenyprogramjában, a Giornate degli Autori szekcióban volt, és a filmért megkapta a legjobb 40 év alatti rendező díját. A film egyik főszerepét Kerekes Vica játssza. A Hétköznapi kudarcok cseh–magyar–szlovák–olasz koprodukcióban készült, október 13-án kerül itthon a mozikba.

Semmi (Nothing/Intet, rendező: Trine Piil Christensen, Seamus McNally, Trine Piil)

„Semminek nincs értelme. Ezt már régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Így kezdődik a történet, amit annak idején én sem tudtam letenni, amikor a kezembe vettem. Ezekkel a szavakkal viharzik ki a nyolcadikos Pierre Anthon az osztályából. Ezt követően felmászik a kertjük fájára, hogy onnan demonstrálja a semmittevést.

Osztálytársai szeretnék bebizonyítani a fiúnak, hogy az életnek van értelme, ezért sajátos paktumot kötnek: egy elhagyott épületben fontosnak tartott tárgyakat kezdenek összegyűjteni. A fontosság azonban hamarosan egyre elvontabb fogalmakba csap át, a játék pedig túllép minden addigi szabályon, és egyre veszélyesebbé válik. A fiataloknak kicsúszik a kezükből az irányítás, és egymás után vesztik el gyermekkoruk ártatlanságát.

Semmi Janne Teller azonos című nemzetközi bestsellerének filmfeldolgozása. Itthon október 20-án kerül a mozikba. A dán regény hatalmas vitát váltott ki, előbb betiltották Dániában, majd egyenesen kötelező olvasmánnyá tették az iskolákban. Sokan a XXI. századi A Legyek Urának tartják a művet, amely a mai fiatalok pszichéjébe enged betekintést, roppant fajsúlyos társadalmi kérdéseket és problémákat vet fel – többek között azt a kérdést teszi fel, hogy mi az élet értelme. A regény magyarul is megjelent, több színpadi feldolgozása is született, az egyik legemlékezetesebb a Budapest Bábszínházban száznál több alkalommal játszott, idén is műsoron levő előadás. A Semmi több helyen az oktatási anyag részévé vált.

Mrs. Harris Párizsba megy (Mrs. Harris Goes to Paris, rendező: Anthony Fabian)

A film Paul Gallico 1958-as regénye alapján készült. Érdekesség, hogy a moziban Párizst és London egyes részeit Budapest helyettesíti.

A történet szerint egy özvegy londoni takarítónő az 1950-es években beleszeret egy alkalmi Dior ruhába, és úgy dönt, hogy neki is kell szereznie egyet. Gürcöl, éhezik és szerencsejátékra adja a fejét, hogy megteremtse a szükséges pénzt, majd miután sikerül, nekivág életre szóló párizsi kalandjának, amely nemcsak az öltözködését változtatja meg, de átírja a Dior divatház jövőjét is.

Budapesten építették meg a nagy központi lépcső, a főszalon és az öltözők pontos mását. A színészek ennek köszönhetően szobáról szobára járhattak, akárcsak a Dior mai látogatói. A díszletek dekorálására szolgáló bútorok és kiegészítők egy részét szintén a Dior szolgáltatta. A film október 20-án kerül a mozikba.

Fűző (Corsage, rendező: Marie Kreutzer)

Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét egykor Európa-szerte bálványozták. Sissi azonban 1877-ben betölti a negyvenedik évét, és már hivatalosan is öregasszonynak számít. Bár annak idején kulcsszerepet játszott az Ausztria és Magyarország közti kiegyezésben, szerepe mára pusztán jelképessé vált. Egyre kétségbeesettebben küzd, hogy megőrizze a róla alkotott képet és fiatalos külsejét. A bécsi udvar fullasztóvá válik számára, ezért fiatalkorának izgalmait keresve Angliába és Magyarországra utazik, ahol meglátogatja egykori szerelmeit és politikai szövetségeseit.

A film Ausztria Oscar-nevezése. Sissi életét korábban már számos televíziós és filmes produkció feldolgozta, mások mellett 1955-ben a Romy Schneiderrel forgatott Sissi. Fűző főszerepét alakító Vicky Krieps a májusi cannes-i filmfesztiválon díjazott lett a játékáért. A produkció a decemberben átadandó Európai Filmdíjra is esélyes, nálunk október 20-tól lehet jegyet váltani rá.

Toldi – A mozifilm (rendező: Jankovics Marcell)

Arany János elbeszélő költeményének főszereplője egy igazi magyar szuperhős, egy naphérosz. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezők animációs filmjében nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de teljes gazdagságában megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolhatunk Toldival a mocsárban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért. Október 20-án kerül a mozikba.

Blokád (rendező: Tősér Ádám)

Blokád című filmben Antall József alig fél évvel a beiktatása után élete legnehezebb próbatételével találja szemben magát: taxisok tüntetnek az Országháznál a drasztikus benzináremelés ellen. A demokráciából hamar kiábrándulva blokád alá vonják a várost, majd hamarosan az egész országot. Az ellenzék melléjük áll, és forradalomra buzdít. A köztársasági elnök, a sajtó, a közhangulat velük szimpatizál, a karhatalom pedig magára hagyja a népszerűtlen intézkedések miatt népszerűtlen kormányt. Antall József, az egykori 56-os forradalmár hirtelen a barikád másik oldalán találja magát. Magára maradtan, frissen műtve, egy kórteremben. Mit tegyen, hogyan, milyen eszközökkel lesz képes ezt a helyzetet megoldani?

A film nemcsak a taxisblokád négy napjának krónikája: a kulisszák mögötti küzdelmekbe, alkukba, a válságot kezelő, a demokráciáért küzdő miniszterelnök magánéletébe, tanári pályájának kezdetébe enged bepillantást. A Blokád Magyarország hivatalos Oscar-nevezése, október 27-től adják a mozik.

Közel (Close, rendező: Lukas Dhont)

A két tizenhárom éves fiú, Leo és Remi a gondtalan gyerekkor idilli életét élik. Mindketten szerető családban nevelkednek Belgium egyik gyönyörű vidékén. A nyár hosszú hónapjaiban minden percet együtt töltenek, elmerülnek a saját maguk által kitalált, bonyolult történelmi szerepjátékokban, bicikliznek, frissen szedett gyümölcsöt esznek, és segítenek szüleiknek a gazdaságban is. Az iskola kezdete azonban kiszakítja őket érintetlen saját világukból, majd intenzív barátságuknak hirtelen vége szakad. Léo nem képes megérteni, hogy mi történt, ezért Sophie-hoz, Rémi édesanyjához fordul segítségért. November 3-án nézhetjük meg itthon először.

Rosszul vagyok magamtól (Syk Pike, rendező: Kristoffer Borgli)

A történet szerint egy fiatal pár, Signe és Thomas meglehetősen egészségtelen párkapcsolatban élnek, folyamatosan rivalizálnak egymással. Amikor a férfi karrierje hirtelen meredeken emelkedni kezd, a nő a lehető legrosszabbul reagál a háttérbe szorulására. Mindenáron középpontban szeretne maradni, ezért kitalált betegségekkel igyekszik magára irányítani a figyelmet. A kezdeti sikereken fellelkesülve Signe egyre radikálisabb megoldásokhoz folyamodik, hogy igazából megbetegítse magát, és ne csak a barátai szánalmát és sajnálatát vívja ki.

A skandináv vígjátéki hagyományokat követő Rosszul vagyok magamtól világpremierje a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Un Certain Regard versenyszekciójában volt, azóta bejárta a világ filmfesztiváljait. Hozzánk november 24-én érkezik.

Nyitókép: Közel. Forrás: Cannes/Kris Dewitte Menuet