 |
| Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu |
Csaknem tizenöt évvel ezelőtt indult először útjára a Kárpát-medencei örökségvédelmi program, amelyet 1999-ben az első Orbán-kormány vezetett be, és egészen 2003-ig élt 1,2 milliárd forintos keretet fordítva a határon túli műemlékek kulturális örökségvédelmére ? idézte fel Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár a november 26-án, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: 2010-ben kiemelt célként fogalmazta meg a kormány, hogy újraindítsa a programot. Ez 2012 szeptemberében közös összefogás eredményeképp meg is valósulhatott három szervezet, a nemzetpolitikai, az egyházi és a kulturális tárca együttműködésében.
?A program erős pillére a határon túli épített örökség védelme. A hármas együttműködést elsősorban a forrás szűke tette szükségessé, azonban más is indokolja: a műemlékek megóvása ugyanis nemcsak esztétikai és kultúrpolitikai, hanem egyházi és nemzetpolitikai kérdés is? ? hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki hozzátette: a határon túli területeken zajló örökségvédelem a közösségek vokális identitásának megtartását, valamint az egyetemes európai kultúra értékeinek megőrzését egyaránt segíti.
?Kevesen tudják elképzelni Európa nyugati csücskéből, hogy egy erdélyi falu milyen fantasztikus építészeti remekeket rejt? ? vélekedett Hammerstein Judit, aki a számos projekt közül kiemelte többek között az itáliai késő reneszánsz jegyeit mutató Radnót Kornis Rákóczy kastélyt felújítását. Itt a leégett bástya tetőszerkezetét állították helyre, miközben olyan festmények és fali ábrák kerültek napvilágra, amelyről eddig a kutatók sem tudtak. A kulturális tárca 16 milliós kerettel támogatta ebben az évben a programot ? a helyettes államtitkár ennek kapcsán kiemelte: a határon túli területeken már egy-két millió forintból csodákat lehet tenni.
?Hetven millió forint 2012-ben, 115 millió forint idén ? ennyivel nőtt a program támogatásának összege egy év alatt? ? jelentette ki Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki hangsúlyozta: elválaszthatatlan a nemzetpolitikai céloktól, hogy magyar emberek a saját hitükben, nemzeti identitásukban megerősödve közösséget alkossanak. A helyi közösségek és az állami szervezetek együttes munkája pedig az összefogás jó példája. Az államtitkár a kész projektek közül megemlítette az alvinci református templom felújítását, amely egy csaknem ötven évig magára hagyatott közösségnek adott templomot és vele magyar nyelvű istentiszteleteket.
?A kulturális örökségvédelem nemzetmegtartó erőként és identitásbázisul szolgál az ott élő közösségeknek: ezek az épületek a több mint ezeréves jelenlét bizonyítékai, miközben a mai közösségi élet színterei? ? fejtette ki Répási Zsuzsa, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: az idei évben Magyarság Házában nyílt ?Megújuló épített örökségünk ? értékmentés a Kárpát-medencében? című tárlat körútra indult, így Beregszászon, Kassán, Rimaszombaton, illetve számos erdélyi helyszínen lesz majd látható.
