Az ember ősidők óta megteremti a maga isteneit ? többnyire a maga hasonlatosságára ?, és aztán méltóvá válni vagy legalábbis folyamodni próbál hozzájuk. A természetfölötti hatalmakat kultikus figurák ? idolok ? reprezentálják.? Az idol, vagyis a bálvány tehát eredetileg médium, azaz közvetítő tárgya a transzcendentális kommunikációnak. Ám éppen anyagi megnyilvánulásából adódik ellentmondásossága. A hamis bálvány ugyanis nem közvetít, hanem azt a helyet foglalja el a lelkünkben, ami a nem evilágival való kapcsolattartást szolgálja. A belőlünk áradó imádat útját állva, rövidzárlatot okoz az ember lelkében, és elszakítja őt a transzcendentális világtól.?A különböző hatalmi rendszereknek ? a fogyasztói társadalomnak is ? megvannak a maga idoljai, amelyekkel az embereket legbensőbb érzéseiknél fogva vezetik meg.

 

idol
Részlet a kiállítás képeiből (Fotó: Lénárt Ivett; Forrás: www.facebook.com/TelepGaleria)

?Mindig is érdekeltek a művészetben az identitással kapcsolatos kérdések és az arc rituális eltakarása, mely archetipikus tett, és a rejtőzködést vagy az átlényegülést szolgálja? ? mondta el Kaposi Dorka, a kiállítás kurátora a Kultúra.hu-nak. ?Ugyanezek a téma Zawar kollektívaként működő kiállítókat is érdekelte, így a koncepcióhoz már meglévő sorozatot választottam vagy teljesen új munkák születtek hozzá. A koncepció végső formája a kiállításra szánt művek megszületésével együtt alakult ki?.

 

Kaposi Dorka elmondta, hogy Csernátonyi Lukács László friss munkái Dél Koreai Szöülban készültek. ?Szereplői kínos, ellentmondásos vagy nevetséges alakok, mint KIM Ir Szen észak-koreai diktátor vagy K-Poperek (popkultúrát befogadó rajongó) utalásként a fogyasztói uniformizmusra?.

 

kaposi
Kaposi Dorka, kurátor (Fotó: Lénárt Ivett; Forrás: www.facebook.com/TelepGaleria)

?A lázadás banális mítoszát leginkább Lucza Zsigmond finnországi festmény-sorozata adja vissza, ahol Pirkka egy képzeletbeli karakter: egy srác a helyi szupermarket-lánc nejlonzacskójával a fején? ? ismertette a másik kiállító képeit a kurátor. A 4 festmény mellett 2 kisebb kép portré található Nuuttipukki-ról és a II.világháborús a finn mesterlövészről, a White Death-ről. ?Mindkettőjük maszkot viselt; az egyik, hogy rejtőzködjön és védje az arcát a hidegtől, a másik, hogy ijesztőbbnek látszódjon? ? indokolta a kurátor.

 

A harmadik művész Gyarmati Zsolt, akinek ?történelmi és politikai alakjai- Kossuth, Lenin és Marx – mellett megjelenik egy gázálarcos majom, mely az agyonpolitizált társadalom groteszk szimbóluma. Nem véletlen, hogy manapság egy eltakart arcról sokaknak a terrorizmus jut az eszébe, hiszen láthatatlan hatalom veszélyt sugall?.

 

A tárlatot május 7-ig tekinthetik meg a Telepen.