A június 30-i sétán Görbe Márk művészettörténész, régiségszakértő vezetésével indultunk el, hozzá csatlakozott Ficza István, az Örkény Színház színművésze és Tóth Emese Gyöngyvér cimbalom-és énekművész, zenekutató.
Nagyvári Ildikó, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa a program elején tett ígérete, miszerint a résztvevőknek igazi összművészeti élményben lesz részük, tökéletesen beigazolódott.
Egészen különleges hangulatot kölcsönöz egy Ady- vagy Radnóti-versnek, ha a sziget lombjai alatt vagy a premontrei kolostorban szólalnak meg. Különleges élmény a sziget kolostor-romjainak falai között felcsendülő psalterium-muzsika. A pengetős középkori hangszert a cimbalom elődjeként tartják számon.
Sétánkon a Szabadtéri Színpadtól indultunk, innen jutottunk el a domonkos rendi apácakolostor romjaihoz, majd a premontrei kápolnához. Ezután a Nagyrét szélén időztünk, majd a Nagyszállónál fejeztük be a programot.
Görbe Márk nem szűnő lelkesedéssel elevenítette fel a sziget történetét egészen a kezdetektől. Megtudhattuk többek között azt is, hogy eredetileg három sziget alkotta a mai területet, Margitszigetet, ezekből kettőt a XIX. században egyesítettek, így lett a Festő-szigetből és a Nagyszigetből a ma is ismert és Szent Margitról elnevezett Margitsziget.
A Fürdő-sziget megsemmisült, 1872-73-ban elkotorták. Szent Margit személyéről, életéről, szokásairól annyira érzékletesen mesélt, hogy a mondandóját kiegészítő versek és a XIV. században született zene hallgatása közben szinte megelevenedett a szemünk előtt a magát alantas munkákkal sanyargató, nővéreit mindenben kiszolgálni vágyó Margit apácaruhába öltözött alakja.
De nem csak Szent Margitról és a számára otthont adó rendről hallhattunk, hanem magáról az épületről is, mely sokáig állta a történelem viharainak pusztítását. Részletek hangzottak el Ráskai Lea 1510 körül keletkezett Margit-legendájából, és meg is tekinthettük a krónika egyik kézzel készített oldalának másolatát.
A Szent Mihály kápolnába betérve Feszty Masa Szent Margit oltáránál látható festményét néztük meg, és hallhattunk a magyar festőművésznő életéről, aki Feszty Árpád és Jókai Róza leánya volt. A lelki ráhangolódást a psaltériumon eljátszott liturgikus dallamok segítették, melyeket Tóth Emese Gyöngyvér különösen szép énekhangja kísért.
A Nagyszállóba érve Babits Mihály Margitszigeti rímek című versével ismerkedhettünk meg, mely a költő különleges humoráról tanúskodik.
A szállót több alkalommal kellett modernizálni, a II. világháború során a bombázások következtében csak alapfalai maradtak meg, ezek ma is az eredetiek. Az épületben található Kondor Béla Szigeti legenda című, 8,5 méteres falfestménye, mely valóságos időutazás a sziget történetében. Az egész falat beborító festményt aséta résztvevői kedvéért fedték, egyébként egy hatalmas méretű függöny takarja.
Akiknek ez alkalommal nem volt alkalmuk részt venni ezen a remek sétán, a fesztivál időtartama alatt még több alkalommal megtehetik.
Fotók: Szabados Gabriella
