Zrínyi Ilona Thököly Imréhez és fiához, Rákóczi Ferenchez fűződő viszonya alkotja a darab gerincét, amelyben egy időutazásnak lehetünk tanúi. Az első jelenet egy hajón játszódik: Zrínyi Ilona kíséretével és Thökölyvel száműzetésének utolsó és legtávolabbi állomása, Kis-Ázsia felé halad. Egyedül van a fedélzeten, és az éjszaka csendjében megidézi életének állomásait.
Képet kapunk a XVII. századi Magyarország politikai állapotáról, katonai eseményeiről, a kuruc korszak kezdeteiről. Látjuk esküvőjén Munkács várában és a Thököly iránti szenvedély ellentmondásos stációiban. Thököly Imre kezdeti katonai sikerei, mint a felvidéki, partiumi várak elfoglalása, meghódolása boldogsággal tölti el, s a csatákba is követi élete szerelmét. Később, a zuhanás idején, Thököly török elfogatásakor már Munkács várát védi mint „Európa legbátrabb asszonya”. A korabeli krónikák rajongással beszélnek róla, ő volt az a személy, aki nő létére is utolsó pillanatig védte a rá bízott várat, noha a reménytelenség nyilvánvaló volt a túlerővel szemben.
A darab tömören ragadja meg Zrínyi Ilona életének fontos pontjait, ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját, a dráma lehetőségeit kihasználva.
Zrínyi Ilona szerepében Majzik Editet láthatja a közönség a Csokonai Irodalmi Laborban június 4-én, pénteken. A Szenvedély és hűség rendezője Árkosi Árpád.
A produkciót a nemzeti összetartozás napja alkalmából tűzte műsorára a Csokonai Színház.
Fotó: Drasny Henriett