Zrínyi Ilona
Istennel a hazáért és a szabadságért
Kétszázkilencven éve, 1735. április 8-án halt meg rodostói száműzetésében II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, akinek születésnapját, március 27-ét az Országgyűlés 2015-ben Rákóczi-emléknappá nyilvánította.
Február 18-án történt
„Száz esztendővel ezelőtt mindenki ismerte Komáromban a Kacz-házat, amely a Vármegye ucca és a Csapó ucca között húzódó, hatalmas telken állott. A szomszédok néma háznak nevezték, mert bár két uccára is szolgált ajtaja, ablakai mind befelé, az árnyas kertre nyíltak. Valamikor, a vallásüldözés korában, buzgó protestánsok építették a Kacz-házat s itt tartották titkos istentiszteleteiket; azért rejtették úgy el, lombos ákácok és gyümölcsfák közé. Vármegyeházuccai kapuján még ott volt a kocogtató is, amelynek zördülése éles hanggal verte fel az udvart. A hosszú épület rézsút-kockás, farostélyzatú ablakai boltíves folyosó alól tekintettek elő” – írta az Est Hármaskönyve 1925. évfolyamának Jókai-különszámában. Ebben a házban született Jókai Mór 1825. február 18-án.
Október 29-én történt
1980-ban ezen a napon avatták fel az ország első nyugat-európai stílusban épített bevásárlóközpontját, a Sugár Áruházat a budapesti Örs vezér terén. A szocialista plázában a Csemege, a Keravill, a Vasedény és a Szivárvány üzletlánc mellett tizenöt szaküzlet és tizennégy szolgáltató volt jelen.
Thököly Imre török emlékezete – Képriport
A törökországi magyar emlékhelyek közül II. Rákóczi Ferenc rodostói múzeuma a legismertebb, pedig 2008 óta nevelőapjának és édesanyjának, Thököly Imrének és Zrínyi Ilonának is van saját emlékháza Kocaeliben (régebbi nevén Izmitben). Ezt törökországi sajtóutunkon mi is meglátogattuk.
Időutazás Zrínyi Ilona korába a Csokonai Színházzal
A Szenvedély és hűség című előadás Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján, drámai sorsán keresztül mutatja be a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.