Ahhoz, hogy megértsük, hogyan került a Thököly Imre-emlékház ennyire távoli helyre, Ankara és Isztambul közé, szükséges egy kis történelmi ismeret. Az 1683 és 1697 között zajló Habsburg–török háborút lezáró, 1699. január 26-án megkötött karlócai békével Magyarország Temesköz kivételével felszabadult a török uralom alól, és Erdély is a Habsburgok kezére került. Thököly Imre kuruc hadvezér, Felső-Magyarország, majd Erdély fejedelme emiatt kénytelen volt híveivel együtt menekülni, és az Oszmán Birodalom belső területeire költözni.

Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

A politikai menekültek számára Csiprovác városát jelölték ki tartózkodási helyül, de Thököly szűkebb kíséretével Isztambulban maradt. Miután 1701 szeptemberében engedély nélkül Drinápolyba ment, társaival együtt Izmitbe telepítették át. A várostól egynapi járásra lévő Karatepe faluban földeket vettek és magyar falut hoztak létre, amelyet a Virágok mezejének neveztek el. Itt is hunytak el: Zrínyi llona 1703. február 18-án, férje két és fél évvel később, 1705. szeptember 13-án. 

A 19. században magyarországi történészek és turkológusok többször felkeresték Thököly Imrének az izmiti örmény temetőben található sírját, ám a feltárására és a maradványok azonosítására csak 1904-ben került sor. Hamvait 1906-ban szállították haza Magyarországra, feleségéével, mostohafiáéval, II. Rákóczi Ferencével, valamint Rákóczi Józsefével, Bercsényi Miklóséval és nejéével, Csáky Krisztináéval, Esterházy Antaléval, Sibrik Miklóséval együtt. A kuruc hadvezér hamvait a késmárki új evangélikus templomban helyezték el, a többieké a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában lelt végső nyugalomra.

Fotó: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf
Fotó: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf

Thökölyről halálának háromszázadik évfordulóján utcát neveztek el Izmitben, majd 2008-ban létrejött a Thököly Imre- és Zrínyi Ilona-emlékház, amely a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása. A 96 kiállítási tárgyat felvonultató tárlaton kisplasztikák, festmények, oklevelek, érmék, fotók, térképek láthatók magyar és török felirattal.

A kertben áll Thököly 1906-ban készült emlékművének másolata, amelyet 2015. szeptember 13-án, halálának 310. évfordulóján állíttatott Kocaeli önkormányzata. A közelében egy székely kapu is látható, amely korábban Isztambulban állt.

Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

Magyar menekültek az Oszmán Birodalomban

Az Oszmán Birodalom Thököly Imre és társai befogadását követően is több esetben adott menedéket magyaroknak vagy a magyar történelemben jelentős szerepet játszott személyeknek. Thököly nevelt fia, II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc kudarcát követően Rodostóban telepedett le. Emlékét ma az egykori vendégfogadó és az étkezőházában kialakított múzeum őrzi.

Fotó: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf

Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után Kossuth Lajos és a magyar politikusok jelentős része az Oszmán Birodalomba menekült. Többségük néhány év után elhagyta az országot, míg mások – köztük Bem József – a török hadseregbe lépve szolgáltak tovább. Kossuth Lajos tartózkodási helye másfél évig a kis-ázsiai Kütahya volt. Itt 1982 óta múzeum őrzi az emlékét, amelynek kertjében egész alakos szobra áll.

Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

Ugyan nem menekültként, de rövid ideig Bartók Béla is élt Törökországban: 1936-ban Osmaniyében és az azt körülvevő falvakban gyűjtött török népzenét. Munkássága előtt tisztelegve 2010-ben emlékkiállítást rendeztek be a Osmaniyei Művelődési Központban.

Nyitókép: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf