A játszma – 60-as évek az Újlipótban

A sztori titkos, de annyit tudunk, hogy Fazakas Péter A játszma című filmje 1963-ban játszódik, és a tíz éve bemutatott A vizsga központi figurái térnek benne vissza Hámori Gabriella, Nagy Zsolt és Kulka János alakításában. A decemberben mozikba kerülő filmet jelentős részben az Újlipótvárosban forgatják, ahol látványszempontból a fő feladat a mai utcaelemek eltüntetése, illetve a többségében 30-as, 40-es években épült házak köré minél több olyan tárgy elhelyezése, ami azt támogatja, hogy egy 60-as éveket idéző közeg jöjjön létre.

Vinnai Petra, a film látványtervezője vezet végig a munkafolyamat főbb lépésein: „Az utcajelenetekhez a kutatómunka kezdetén végignéztünk rengeteg korabeli fotót. A Fortepanon lehet olyan kulcsszavakat használni, mint például »újságosbódé«, »telefonfülke« vagy »postaláda«, ilyenekre konkrétan rákerestünk, hogy ötleteket merítsünk.”

Kulka János és a telefonfülke A játszma című film forgatásán. Forrás: Szvacsek Attila / Film Positive

Így találták meg a filmben látható telefonfülke eredetijét is. „Ha nincs gyártmányterv, akkor nehezebb reprodukálni egy tárgyat, ilyenkor segít, ha minél több jó fotó van róla. Ezek alapján a rajzoló gyártmánytervet készít, az építészet pedig előállítja.” Persze egy telefonfülkénél nem kell az utolsó szögig mindennek autentikusnak lennie, nyilván a praktikum és az ár is fontos szempont. „A telefonfülkét fémből és fából építettük meg, de üveg helyett plexit használtunk, mert a hajlított elemeket abból egyszerűbb elkészíteni.” Több részleg működik együtt az összhatás eléréséhez: a végén a berendezők korabeli telefont és telefonkönyvet helyeztek el a fülkében, a technikusok pedig világítást szereltek bele.

Petra tapasztalata szerint meglepően részletes információkkal tud szolgálni a fotóarchívum: „Az utcai jelenetekhez sok kis üzletet berendeztünk, köztük fodrászt, csemegeboltot, cipőboltot, és ezek megjelenéséhez, cégéreihez is használtuk a Fortepant. Megdöbbentő volt, hogy még a kirakatok berendezéséhez is tudtunk onnan anyagot gyűjteni.”

Egy rekreált fodrászüzlet A játszma című film forgatásán. Forrás: Keserü Eszter / Film Positive
A XII. kerületi Nagyenyed utca 1. 1960-ban. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztály. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A film egyik jelenetéhez újra a helyszínre kellett varázsolniuk egy ma már nem létező, nagy méretű szobrot, Steinmetz Miklós szovjet százados emlékművét, ami a rendszerváltásig Budapest és Vecsés határán állt. Petra és munkatársai ehhez is segítségül hívták a Fortepant: „Nem tudtuk megszerezni a szobor eredeti terveit, ezért a méretét, elhelyezkedését és a környezetét is korabeli fotók alapján rekonstruáltuk. Ezekből kiindulva megépítettük az alapzatot, de a szobrot majd az utómunkában, számítógépes grafikával »építik rá«.”

A Steinmetz Miklós-szobor rekreált környezete és talapzata, amelyre számítógépes grafikával kerül majd rá a szobor. Forrás: Film Positive
Steinmetz kapitány szobra (Mikus Sándor, 1958) a vecsési Fő út (4-es főút) mellett az 1970-es években. Fotó: Fortepan / UVATERV

Budapest Noir – kávéházi hangulat és fasiszta fenyegetés

Az 1936-ban játszódó Budapest Noir hírlapíró főhősének, Gordon Zsigmondnak (Kolovratnik Krisztián) az Abbázia kávéház a törzshelye, ami valójában az Oktogonon volt, de Gárdos Éva filmjében a Ferenciek teréhez közeli Centrál Kávéházban teremtették újra. A főhőst többször látjuk a kávéházba bemenni és onnan távozni, így nemcsak a homlokzatot kellett az egykori Abbáziáéhoz hasonlóvá alakítani, hanem a mai utcai elemek elfedése is elengedhetetlen volt.

Az Abbáziává alakított Centrál Kávéház az elrejtett Demszky-karókkal a Budapest Noir című filmben. Forrás: Pioneer Pictures

A film látványtervezője, Pater Sparrow meséli: „A Centrál oldalában, a Cukor utca sarkán áll egy fémoszlop térfigyelő kamerával, oda kifejezetten azért gyártottunk egy megfelelő magasságú hengeres hirdetőoszlopot, hogy azt eltakarjuk. A Demszky-karókat elvileg ki lehet szedni és vissza lehet tenni, de ez sok pénzbe kerül, így azokat is inkább eltakartuk kőhatású oszlopokkal. Az eltüntetést így lehet összekötni a korábrázolás erősítésével.”

A térfigyelő kamerát elfedő hirdetőoszlop látványterve. Forrás: Pater Sparrow / Pioneer Pictures
A térfigyelő kamerát elfedő hirdetőoszlop a Budapest Noir című filmben. Forrás: Pioneer Pictures
A csillaghegyi strandfürdő az 1930-as években. Fotó: Fortepan

Elárulja, hogy az utcaszinttől jellemzően 2,5 méter magasságig tartott a felségterülete: „Ha valami a föld szintjén van és a színész mozog előtte, mint a hirdetőoszlop esetében, akkor általában olcsóbb, ha ténylegesen odateszünk valamit. Ha magasan van, nehezen megközelíthető helyen, vagy nagy felületről van szó, akkor általában inkább VFX-et, digitális vizuális trükköt használunk.”

Részben fortepanos fotókra támaszkodtak akkor is, amikor meg kellett tervezni Gordon munkahelyének, Az Est című – akkoriban valóban létező – lap szerkesztőségének homlokzatát, és a belülről megvilágított hirdetőoszlopok reprodukálásához, a hatszögletű újságosbódékhoz, a több helyszínen felbukkanó telefonfülkékhez és utcai jelzőtáblákhoz is archív fotókat vettek alapul.

Az Est című lap szerkesztőségi homlokzatának látványterve. Forrás: Pater Sparrow / Pioneer Pictures
A telefonfülkék látványterve. Forrás: Pater Sparrow / Pioneer Pictures
Az Est szerkesztősége egy telefonfülkével a Budapest Noir című filmben. Forrás: Pioneer Pictures
Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete a Rákóczi út 54. szám alatt 1936-ban. Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

Az 1936-os évhez nem mindig ragaszkodtak mereven: „Az adott évnél korábbi elemek általában bekerülhetnek a filmbe, későbbiek nyilván nem nagyon. De előfordult, hogy csaltunk egy kicsit, a Kodály Köröndöt valójában csak ’38-ban nevezték át Hitler térré, de nálunk a földalatti megállóját már így hívják, mert a rendező dramaturgiailag ezt tartotta jobbnak.” Hozzáteszi, hogy „a Fortepant a berendezők, kellékesek is használták. Tenki Réka fotóst játszik a filmben, az ő fényképezőgépének kiválasztásához, a sötétszoba tárgyi környezetének kialakításához is nagyon hasznos volt.”

A belülről megvilágított hirdetőoszlop látványterve. Forrás: Pater Sparrow / Pioneer Pictures
Kolovratnik Krisztián elsétál a világító hirdetőoszlop mellett a Budapest Noir című filmben. Forrás: Pioneer Pictures
A Blaha Lujza tér 1935-ben. Fotó: Fortepan

Most Szász János Utas és holdvilág-adaptációjának előkészítésén dolgozik. „Mindig a Fortepant nézem meg először, mert évszámok és címkék szerint kereshető, ami nem minden fotóadatbázisról mondható el, és ott találni a legtöbb magyar referenciát. De külföldi fotók is vannak fent, ezért még a nagyobbrészt Olaszországban játszódó Utas és holdvilághoz is találtam képeket.”

A hatszögletű újságosbódé látványterve. Forrás: Pater Sparrow / Pioneer Pictures
Kolovratnik Krisztián és Galkó Balázs a hatszögletű újságosbódéban a Budapest Noir című filmben. Forrás: Pioneer Pictures
A „Banán sziget” a Nyugati (Berlini) téren az 1930-as évek közepén. Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

Drakulics elvtárs – szocialista vámpírok

Ágh Márton látványtervező azt állítja, hogy igazi „Fortepan fan”, nagyon gyakran böngészi az archívumot akár szórakozásból is, és a Drakulics elvtárshoz különösen sokat merített belőle, mert a film a 70-es években játszódik, ami gazdagon dokumentált korszak a fotótárban. Bodzsár Márk vámpíros kémvígjátéka értelemszerűen sok ponton elszakad a valóságtól, de az alkotóknak épp ezért kiemelten fontos volt, hogy hiteles történelmi közegbe ágyazzák a fantasztikus elemeket.

Mint Márton mondja, „a filmben nagyon sok helyszínt fortepanos fotók inspiráltak. Néha csak hangulatfotóként használtuk őket, mondjuk, hogy milyen volt egy egykori TSZ-ünnepség, máskor viszont egészen konkrét elemeket is átvettünk a fotókról.” A presszódíszletben például, ahol a film elején a kémek gyakorolják a megfigyelést, a fali tapéta mintáját a dombóvári Vörös Csillag étteremben készült Fortepan-fotóról másolták, a kémfőnököt alakító Thuróczy Szabolcs irodájában pedig látható egy kissé nevetséges virág-, telefon-, és ventilátorállvány, ami meglepő módon szintén egy valós tárgy alapján készült.

Nagy Ervin a Drakulics elvtárs című filmben. Forrás: Filmkontroll Kft.
A dombóvári Vörös Csillag étterem enteriőrje az 1960-as években. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor
Thuróczy Szabolcs, Kerekes Éva és a telefon-, virág- és ventilátortartó a Drakulics elvtárs című filmben. Forrás: Filmkontroll Kft.
A Lapkiadó Vállalat irodája a budapesti New York palotában 1966-ban. Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

A film több kulcsjelenete a Gellért Szállóban játszódik, ahol azt a lakosztályt, amelyben Nagy Zsolt figurája száll meg, majdnem ugyanolyan állapotban őrizték meg, ahogyan a 70-es években kinézett, amikor Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán is laktak benne. A fal borítása és a beépített bútorok is ugyanazok, a filmeseknek csak kisebb módosításokat kellett végrehajtaniuk, például lecserélték a mai villanykapcsolókat retrósabbakra.

Ágh Márton látványtervező és Székely B. Miklós a Drakulics elvtárs című filmben. Forrás: Filmkontroll Kft.
A fővárosi Gellért Szálló egyik lakosztálya 1976-ban. A kép jobb szélén Bán István textilművész Danaidák című falikárpitja látható. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Egy fortepanos fotó konkrétan szerepel is a Drakulics elvtársban: Thuróczy kivetíti a Gellért szálló épületéről készült képet a kémeinek (Nagy Ervin és Walters Lili), azon mutatja meg nekik, hogy a szálloda melyik helyiségeiben, hogyan zajlik majd a bevetés.

A Gellért Szálló az 1970-es években. Fotó: Fortepan / Orosz Heléna
A bevetés helyszínei a Gellért Szállóban a Drakulics elvtárs című filmben. Forrás: Filmkontroll Kft.

Nem egyedi eset, hogy fortepanos fotó bekerül egy filmbe. A fiatal jelmez- és látványtervező, Torma Mária elmeséli, hogy már egy SZFE-s vizsgafilmhez is az archívumban talált egy családi fotót, amire aztán rámontírozta a film főszereplőjét is. Mostanában pedig Fazekas Máté Kilakoltatás című filmjéhez használta az adatbázist. A még bemutatás előtt álló filmről nem sokat árulhat el, de annyit igen, hogy „a filmben szereplő néni nappalijában vannak kitéve régi, bekeretezett családi fotók, amiket a háttérben látunk. Ezek közül többet a Fortepanról töltöttem le.”

Újra családi képekké váltak a fortepanos amatőr fotók a Kilakoltatás című film forgatásának díszletében. Forrás: Torma Mária / Kilakoltatás
Fotó: Fortepan / Csontos Péter (fent) | Fotó: Fortepan (lent balra) | Fotó: Fortepan / Csőke József (lent középen) | Fotó: Fortepan / MZSL / Ofner Károly (lent jobbra)

Természetes fény – katonák a sárban

Ágh Márton legutóbb látvány- és jelmeztervezőként dolgozott Nagy Dénes Természetes fény című, második világháborús filmjén, amit a márciusi berlini filmfesztivál versenyprogramjában mutatnak be. A Szovjetunióban, 1942 körül játszódó filmhez használta a Fortepant és külföldi fotóadatbázisokat is. „Csomó képen láttunk elhagyatott járműveket, amik sok-sok évig ott hevertek különböző helyszíneken. Sőt, apámnak is volt ilyen emléke egy kilőtt orosz tankról, ami a falujuk határában állt a Bakonyban, és minden vasgyűjtéskor elvittek róla valami alkatrészt, így szép lassan elfogyott.” A Márton fotóján látható autó egy korabeli BMW, amit roncsállapotban vásárolt meg a filmhez, majd a megfelelő kinézet elérése érdekében még fel is gyújtották.

Egy Polski-Fiat 508-ast tolnak ki a sárból magyar katonák valahol a keleti fronton 1942-ben. Fotó: Fortepan / id. Konok Tamás
Kiégett BMW-roncs mint díszlet a Természetes fény című film forgatásán. Forrás: Ágh Márton
Katonák szekeret tolnak a sárban a Természetes fény című film forgatásán. Forrás: Ágh Márton

A korabeli fotókon és hadi beszámolókban rendszeresen visszaköszönnek sárban küszködő katonák is, akik szekeret, autót vagy lovat próbálnak húzni-tolni a kiépítetlen utakon. „Rengeteg kép van elsüllyedt járművekről és fekvő lovakról, amiket a katonák nem tudnak kihúzni a sárból. Ahhoz, hogy a filmbeli ló szügyig elmerülhessen a sárban, az erdei útban medencét alakítottunk ki, amit még fel is melegítettünk, hogy ne fázzon meg.”

Fotó: Fortepan / id. Konok Tamás
Ló és katona az épített sármedencében a Természetes fény című film forgatásán. Forrás: Ágh Márton

A cikket írta: Bujdosó Bori, képszerkesztő: Virágvölgyi István. A Heti Fortepan sorozat további cikkei a hetifortepan.capacenter.hu címen elérhetők. A blog a Fortepan és a Capa Központ szakmai együttműködésében valósul meg.

#heti fortepan