A Péterfy Bori & Love Band idén 15 éves, és július 28-án a Budapest Parkban ünnepel. Listánkban a vendégzenészekkel is kecsegtető nagykoncertre készülve 15 dallal igyekszünk felmutatni az elmúlt másfél évtized csúcspontjait.

Száz fényév (Szikra)

Listánk tökéletes kezdőpontját az
apokaliptikus hangulat jegyében született, Szikra
című lemez egyik emblematikus darabja szolgáltatja. A világvége romantikájába
bekúszó sci-fi képek izgalmassá, a nu-disco meg-megjelenő vonásai pedig igazán
táncolhatóvá teszik ezt a dalt. Koncertkészüléshez kötelező!

Szembogár (2)

Noha ezt a dalt végleg a
Bérczesi–Nemes-duó, azaz a Biorobot feldolgozása lökte be a köztudatba, a
Boriék második albumán található eredeti verzió is megérdemli a figyelmet: a 2 zeneileg legösszetettebb és egyben
legizgalmasabb dalaként a zenekar termésének megkerülhetetlen darabja.

Hello modern dizájn (Péterfy Bori & Love Band)

A hipnotikusan csábító Hello modern dizájn a zenekar első, cím
nélküli lemezén szerepelt, és jó példája az Amorf Ördögök és a Love Band
közötti átmenetnek. Szövegében visszaköszönnek az elődzenekar avantgárd vonásai
és játékos zeneisége, de mindkét téren előfordulnak a korábbiakhoz képest jóval
merészebb húzások. Ez a bevállalósság később a védjegyévé vált a zenekarnak.

Ópium (Péterfy Bori & Love Band)

Az Ópium
ugyancsak az első lemezről származik, valamint listánk első közismert
Bori-slágere. A légies intró után következő vérbeli alterrock-megőrülés a
koncertek egyik csúcspontja, így a Budapest Parkban is joggal számíthatunk rá.

Szikra (Szikra)

A 2020-as keltezésű lemez címadó dala, amelynek már sodró lüktetése miatt is helye lehet a július 28-i eseményen, emellett pedig azért jelentős, mert a Love Band jelenlegi formájának-hangzásának esszenciáját adja közre.

Szédülés (Szédülés)

Újabb címadó szerzemény, nem is
akármilyen! A Szédülésben 2016 és
talán az egész életmű egyik legjobb alternatívrock-dalát köszönthetjük, és bár
már hat esztendő telt el a megjelenése óta, semmit sem vesztett a fényéből. Az
összetett dalstruktúra miatt igazi gyöngyszeme bármelyik Péterfy
Bori-koncertnek, és a levezetésében minden alkalommal a színpadi tombolás
egészen új szintjét üti meg a zenekar.

Vámpír (Péterfy Bori & Love Band)

Az alapdallamot lekövető füttyszólam
idestova 15 éve kísérti a zenei emlékezetünket, végérvényesen bevésve a
nagyszerűen komponált és szövegében is zseniális Vámpírt a magyar könnyűzene történetébe. Kihagyhatatlan klasszikus.

Bűvös vadász (2)

Újfent egy régi kedvenc, ráadásul a
legjobb szerelmi témájú dalok közül való, amiket valaha magyar nyelven írtak. A
gitár és a remekbe szabott refrén szöveg-ének összhangja megbabonáz, a
szintetizátor lázas lüktetését pedig lehetetlen tánc nélkül kibírni.

Tíz perc szerelem (Bori X)

A zenekar tizedik születésnapja alkalmából kiadott nagylemezen több kísérletező szám és sok csapongó stílusjáték kapott helyet, amelyekkel a Love Band mélyebben is megmártózott a kortárs elektronika és úgy egyáltalán a popzene vizeiben. A Tíz perc szerelem ezen igyekezet gyermeke és az album legjobban összeszőtt szerzeménye. Egy időben hű lenyomata volt a Szikra popszemelvényei felé vezető útkeresésnek.

Happy End (Fehér éjszakák)

A 2010-es évekre rákanyarodva Boriék is reagáltak a zeniten túllendült alterforradalom kezdődő hanyatlására – a Fehér éjszakák ennek jegyében (is) születhetett. Az első két lemez bevált formulái közül átörökítettek ugyan néhányat, a dalok azonban ebben az időszakban a megújulás lehetőségének keresése miatt elég eklektikusra, széttartóra sikerültek. A Happy End ugyanakkor pontosan az a szám, ami megmutatja, hogy Tövisházi Ambrus, a zenekar egyik zenei agya milyen zsenialitással nyúlt hozzá a talán nem is tudatosított fejlődéskényszer külső nyomása miatt kaotikusnak tűnő stílusegyvelegekhez. Nagyrészt az ő érdeme, hogy a Love Band zenéje a harmadik lemezen sem fogyott ki a kapós momentumokból.

Téged nem (2)

Mondhatni törvényszerű, hogy minden
valamirevaló, alternatív rockban utazó zenekarnak legalább egy lírai szakítós
dalt írnia kell a pályafutása során, ami aztán rendszerint a koncertrepertoár
állandó darabjává növi ki magát. Boriék esetében sincs ez másképp, így nagy
valószínűséggel a Téged nem is fel
fog csendülni a Parkban.

Te meg én és a kutyád (Bori X)

Az autotune-nal megspékelt Te meg én és a kutyád sajátos szürrealitásával még az igazán elrugaszkodott Bori-dalok közül is kilóg. A lemezfelvételen hallható változatban kevéssé jönnek át a refrén vészjósló ütemei, élőben azonban mindannyiszor nagyszerű olvasatát adja a zenekar ennek a dalnak – ezért bízunk benne, hogy nem marad le a jubileumi számlistáról.

Szívem gyorsabban ver (Fehér éjszakák)

A Fehér
éjszakák
időszakának másik nagyszerű szerzeménye: lassú tempójú felvezetése
és refrénje közös skandálásért kiált, zárlata pedig a levegőben hagyja a
katarzist. Tipikusan az a koncertközépi dal, ami az esetleges gyengülő
lendületet újra a megfelelő szintre emeli.

Tombol a világ (Szédülés)

Listánk végéhez közeledve és
nyugvópontot keresve a sokszínű diszkográfiában, kikacsintunk a Péterfy Bori
& Love Band komótosan hullámzó dalaira. Összefoglalónk levezetéséhez a Tombol a világ lebegő dallamait
ajánljuk, melyben tisztán megmutatkozik az, ahogyan a zenekar a higgadt
pillanataiban remekelni szokott.

Hajolj bele a hajamba (Péterfy Bori & Love Band)

Dalsorunk nem lenne teljes a formáció legnagyobb slágere nélkül. A Hajolj bele a hajamba ugyanaz Boriéknak, mint a Húsrágó hídverő a Kispál és a Borznak vagy az Autó egy szerpentinen a Quimbynek – megunhatatlan, kötelező örökzöld, amelyet legfeljebb azoknak kell bemutatni, akik az elmúlt 15 évben bedugott füllel jártak-keltek. Ha csak egyetlenegy dallal készülhetnénk a koncertre, ez lenne az. Bármi történjen is, biztosan hallani fogjuk július 28-án a Budapest Parkban.

Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka