hajos-alfred
A Báthory utca 5. bejárata. Ebben a házban lakott Hajós Alfréd olimpiai bajnok, aki az úszás mellett
az építészetben, a sportújságírásban és a fociban is jeleskedett.

?Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? / Te ismered a házam / s ha emlékezni tudsz / a hálószobámra, azt is tudhatod, / milyen szegényes, elhagyott / ilyenkor innen a Logodi-utca, / ahol lakom? ? írta Kosztolányi Hajnali részegség című versében. Budapesten sétálva nap mint nap számtalan ház mellett haladunk el, nem is sejtve, kiknek az emlékeit őrzik a falak. A Híres emberek Budapestje sorozat neves írók, színészek, építészek, zeneszerzők egykori lakhelyét mutatja be.

Érmindszent, Zilah, Debrecen, Temesvár, Nagyvárad, Párizs, Csucsa, Budapest: Ady életében a diákévek kollégiuma, majd hotelek, szobabérletek és kávéházak cikázva váltották egymást. Első igazi otthona 40 éves korában, a budapesti Veres Pálné utca 4. szám alatt álló épület első emeletén lett.

Veres_Palne_4_Ady
Ady Endre egykori lakása a Veres Pálné utca 4-ben

A háromszobás lakást, melybe 1917 őszén költöztek felesége, Boncza Berta örökölte. Ady rövid ideig, 1919 január jában bekövetkezett haláláig élvezhette. A lakhely 1977 óta emlékmúzeum.

A Blaha Lujza tér mai, zajos forgatagában el sem tudjuk képzelni, mennyire más élet folyhatott itt 100-150 éve. A Rákóczi út 44. szám alatt álló házban lakott életének utolsó szakaszában a nemzet csalogányának nevezett Blaha Lujza.

Blaha-rakoczi_ut_44
A Rákóczi út 44.

Itt működött Keszey Vince híres étterme is, amely az akkor még szemben lévő Nemzeti Színház művészeinek és közönségének is törzshelye volt. Népszerűségét növelte, hogy két-két színi növendéket (többek között Gobbi Hildát) mindig ingyen ebédeltetett. Az étterem 1946-ig működött, amikor az épületet államosították. A bérházat 1957-ben árkádosították.

Bródy Sándor (1863?1924), A dada vagy A tanítónő szerzője tehetséges író és publicista, emellett temperamentumos férfi is volt. Az életet teljes mélységében átélő személyiségével és írói tehetségével változásokat indított el a magyar irodalomban, hatást gyakorolt a nála fiatalabbakra, Móriczra, Krúdyra, Adyra, Molnár Ferencre is. Kávéházak, kártyapartik, orfeumok és egyéb szórakozóhelyek rendszeres látogatója volt.

brody_sandor_utca

Nevét 1949 óta őrzi Budapesten a Nemzeti Múzeum mellett nyíló utca melynek első házában lakott. Ugyanebben a házban élt B. Kopp Judit szobrászművész is.

A II. világháború után Cziffra György a szovjet hadifogságból hazajutva, a budapesti éjszakában különböző lokálokban és eszpresszókban zongorázott. Játéka nagy feltűnést keltett, zenésztársai szinte zarándokoltak hozzá, hogy megfejtsék zongoratechnikájának titkát, ugyanis mindenkiben azt a benyomást keltette, mintha két zongora szólna egyszerre. De tehetsége a laikusokat is megbabonázta, képes volt ?a szeszre szomjazó embereket igazi, fegyelmezett hangverseny-közönséggé változtatni.?


cziffra-heb
Cziffra György háza a Bálvány utca 25-ben


Gyermek- és ifjúkorának angyalföldi évei után ebben az időszakban Budafokon, a Bálvány u. 25. szám alatti kis családi házban élt feleségével, az egyiptomi származású Soleilkával és kisfiukkal, egészen az 1956-ban történt emigrálásukig.

Budapest egyik legérdekesebb lakóháza a Bartók Béla út 36?38. alatt álló, de a Gárdonyi teret is meghatározó Hadik-ház, amely 1911-ben épült Svarcz (Schwartz) Jenőnek, a korszak egyik keresett építészének a tervei alapján.

hadik-heb
Bartók Béla út 36?38.

Az épületben az irodalmi élet egyik törzshelyeként 1949-ig működő (a közelmúltban újra megnyílt) Hadik Kávéház története közismert. Az talán kevésbé, hogy itt volt Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is.

Ezek, és még több tucat másik jeles épület online térképen is elérhető, az alkalmazással így akár meg is tervezhetjük útvonalunkat, ha megnéznénk kedvenc költőnk szülőházát.

Forrás és fotók: Lechner Tudásközpont