Generációk címmel 2024. február 25-ig látogatható a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által rendezett csoportos kiállítás a Pesti Vigadóban. A tárlat keretében tizenhét tagozati ösztöndíjas fotóművész mutatkozik be az MMA-támogatás időszakában született alkotásaikkal.

„A Film-és Fotóművészeti Tagozat a hat évfolyamon harminc fotóművész ösztöndíját kísérte és kíséri figyelemmel, azaz mentorálja a négy hónaponként kötelező beszámolók alkalmával. Ennek a harminc jelenlegi és volt ösztöndíjas kollégának hirdettük meg bemutatkozási lehetőségként a Pesti Vigadóban rendezett kiállítást. Tizenheten tudták elfogadni a meghívást, az ő műveik láthatók itt a falakon” – mondta el Haris László Balogh Rudolf-díjas fotóművész, érdemes művész, az MMA elnökségi tagja a megnyitó során.

A felkérésre jelentkezett művészek változó arányban 5–15 képet, gyakran képsorozatot ajánlottak fel, melyekből a kiállítás kurátora, Nagy Zopán fotóművész-költő, Haris László fotóművész és Buglya Sándor Balázs Béla-díjas operatőr-filmrendező, érdemes művész, az MMA elnökségi tagja – a művészekkel egyetértésben – választották ki a kiállítandó képanyagot.

A tárlaton az érzelemmel telített portréfotóktól a festői tájképeken át a különleges kísérleti fotográfiákig gazdag látványvilággal találkozhat a látogató. A különböző szerzői megoldások széles skálája mellett a dokumentáló fotográfia kiváló példái is felfedezhetők a kiállított anyagban. A hat évfolyam munkáiból olyan válogatás került a falakra, amely hűen tükrözi a fiatalabb fotóművész-generációk szemléletét, vizuális érzékenységét.

A kiállítók

Bartis Milán Rafael a Jezsuita jelenlét programban zenét tanítani jár a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arlóra, ahol a község legszegényebb utcájának lakóit fényképezi.

Belicza László Gábor a börzsönyi kis falu, Kóspallag életét, az ember és a természet viszonyát fényképezi rendkívül szubjektív élményei alapján.

Bezzeg Gyula számára meghatározó élmény a délvidéki falvak magyar lakóinak kissebségi léte. Az a tapasztalata, hogy a kissebség kifejezés nemcsak a „kevesebbséget”, hanem a kicsiséget, az „értéktelenebbséget” jelöli.

Czigány Ákos land art-szerű képei az ember földi jelenlétének architektúrájával foglalkoznak.

Gábor Enikő absztrakt sorozata, a Pszichogramok egy analóg pszichológiai mérőműszer tesztjeinek fotográfiai megjelenítése.

Haid Attila tanárként értelmileg sérült gyermekekkel dolgozik, az ő életüket fényképezi húsz éve.

Hernád Géza hatalmas, 8x10 inches műszaki kamerájával budapesti és vidéki lakótelepek épületeiről és az épületek lakóiról készít hiteles felvételeket.

Illés Katalin Zsuzsanna a nagycsaládok bölcsességeit fogalmazza meg képben. A fotókat a családokkal készített interjúk részletei kísérik és teszik teljessé. A vizuális és verbális rész összehangolása izgalmasan megoldott feladat.

Ilyés Zalán sorozata, az Akik szeretnek, messze vannak a perifériára szorult, láthatatlan emberek történeteit teszi láthatóvá.

Krász Kira Dorottya a Nagyharsányi Szoborparkban készít szubjektív dokumentumokat. Célja, hogy a szobroknak ne csak külsejéről, de belsejéről is megőrizzen valamit az utókornak.

Lengl Orsolya festőművész hagyományos olaj, vászon technikával dolgozik, de képeinek kiindulása, alapja fotográfia.

Pilló Ákos ösztöndíjprogramjának a Földút címet adta. Azokat az embereket fényképezi, akiknek házához nem vezet aszfaltozott út. Munkáinak állandó kísérője a szomorúság és a reményvesztettség, de a bölcsesség és a derű is.

Somogyi Márk képeinek mintája a természet. A természet elemeiből komponált, először jelentéktelennek tűnő képekben rejtett csodákat talál a néző.

Stiller Ákos már régóta fényképezi a Tanyavilágot. Képein látjuk, hogy nemcsak a modern korban gazdaságtalanul termelő tanyák tűnnek el, hanem velük együtt az a hagyományos tudás is, amely képessé tette a tanyák közösségeit az önfenntartásra.

Szöllősi Mátyás erdélyi falvakban élő idős házaspárokról készít otthonaikban hiteles, gyönyörű képeket.

Török Máté maga is versénekmondóként a hazai verséneklés kultúráját tanulmányozta és fényképezte. Képei mellett az ösztöndíj alatt készített könyve is látható a kiállításon.

Zellei Boglárka Éva fiatal közép-kelet európai keresztény alkotó nőként a státuszából eredő problémákat kutatja, fényképezi és őszintén megosztja velünk.

A kiállítás 2024. február 25-ig, szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között látogatható a Pesti Vigadó ötödik emeletén.

Fotók: a Generációk kiállítás megnyitója