Hogyan kapcsolódik II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetése a mátyásföldi nyaralóegyesülethez? Hol található Magyarország első polgári repülőtere? Miként rejtőzködtek 1948 után a trianoni emlékművek? Hogyan került Zita királyné magyartanára Cinkotára? Sok izgalmas kérdés és válasz vetődött föl Budapest egyik kertvárosi kerületében a Trianon témájához kapcsolódó vezetett sétán.
A trianoni béke közvetlen előzménye az I. világháború. A hadiipari fejlesztések közé tartozott a repülőgépgyártás is, mely 1916-tól a mátyásföldi Magyar Általános Gépgyárban valósult meg. A repülőgépek berepüléséhez reptérre is szükség volt. Az országban harmadikként létesült a mátyásföldi repülőtér, mely a háború után az ország első polgári repülőtereként működött tovább. Ide várta 1931. július 16-án az első magyar sikeres óceánrepülés után a többezres lelkes tömeg az Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor vezette Justice for Hungary, Igazságot Magyarországnak elnevezésű, Lockheed Sirius típusú egymotoros repülőgépet.
Három korabeli világcsúcsot megdöntve, Bicske mellett landolt sikeresen az expedíció, melynek tagjai aztán egy Fokker géppel érkeztek a mátyásföldi reptérre. A ma már elképzelhetetlen lelkesedés is bizonyítja: Trianon revíziója az emberek mindennapjainak része volt, és természetesen a külföldi közvélemény figyelmét is fel akarták hívni a Magyarországot ért igazságtalan döntésre ezzel a világszenzációnak számító rekordkísérlettel.
A korabeli iskolai előírásokban szerepelt, hogy a Horthy-korszak nemzeti imájával – „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában” – kezdődjön és fejeződjön be minden nap az oktatás.
A revízió kérdése a mindennapok részévé vált.
Országos pályázaton választották ki Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna költőnő díjnyertes, már korábban idézett imáját. Helyi kötődés, hogy Papp-Váry Elemér mátyásföldi nyaralótulajdonos is volt.
A trianoni döntés következtében került Tabódy Ida és az általa vezetett tanítónőképző intézet Cinkotára.
1919 januárjában a csehek bevonultak Pozsonyba, és a legelsők között szerették volna birtokba venni a pozsonyi állami tanítóképzőt, melynek akkori igazgatónője volt Tabódy Ida volt. A rendkívül művelt tanítónő igazgatói feladatai mellett hetente kétszer járt Pozsonyból Bécsbe, hogy a frissen megkoronázott Zita királynét magyar nyelvre oktassa. Bár az épület átadásának megtagadása miatt börtönnel is fenyegették, az 1919-es tanévet még Pozsonyban fejezték be, miközben új helyet is kerestek az intézmény számára.
Tabódy Ida a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének elnökével, Zichy Saroltával egyezett meg az egyesület cinkotai épületének használatáról. Az ügyletet az állam is felkarolta, és kibérelte a pozsonyi tanítónőképző számára. Tabódy Ida az átadni kényszerült pozsonyi iskola kapujának kulcsát gyászszalaggal átkötve őrizte irodája falán. 1929-ben – első nőként Magyarországon – Cinkota díszpolgára lett. A hálás utókor néhány éve teret nevezett el róla Cinkotán, és márványból készült síremléket emelt neki az öregtemetőben.
Felvidékről, Kassáról érkezett a XVI. kerület másik díszpolgára, Körmendy-Ékes Lajos is.
Az 1910-es években Kassán a város kultúrtanácsosa volt, II. Rákóczi Ferenc újratemetésének szervezésében is részt vett, ráadásul filmre vette az eseményt. Nagyon hamar felismerte a mozi jelentőségét, az oktatásban, a felnőttoktatásban rejlő lehetőségeket is, erről A mozi címmel könyve is jelent meg. A csehszlovák államfordulat után az Országos Keresztényszocialista Párt színeiben nemzetgyűlési képviselő lett, végül 1925-ben kiutasították Csehszlovákiából és a trianoni Magyarországra költözött, ahol Veszprém megye főispánja lett. Nyugdíjas éveiben telepedett le Mátyásföldön, ahol 1931-től 1938-ig a rendkívül befolyásos Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének elnöke volt, és 1938-ban megírta Mátyásföld első ötven évének történetét.
Sashalmon I. világháborús hadifogolytábor volt, ahol elsősorban orosz és szerb foglyokat őriztek.
A háború után megüresedett barakktábort a trianoni menekültek számára ajánlották fel. Körülbelül 3000 ember számára jelentett új otthont az egykori hadifogolytábor, a nehéz körülmények közül sokan továbbléptek, de voltak, akik itt is a köz javát nézték: a Zomborról áttelepült két tanító, Baumann János és Horváth Dezső polgári fiúiskola alapítását kezdeményezte. 1922-ben – sikeres közbenjárásukra – a katolikus egyház és az állam támogatásával együttesen jöhetett létre az intézmény a barakkok szegény sorsú ifjúi számra. Kezdeményezésükhöz csatlakozott Temesvárról dr. Barta Borbála, aki az iskola felszerelésének biztosítása fejében taníthatott, és elérte,
hogy 1923-tól a lányok számára is megnyílt a polgári iskolai oktatás lehetősége.
1925-ben indult az Országzászló Mozgalom, mely kisebb emlékművek felállításával emlékeztetett a trianoni döntésre. Félárbocra engedett zászló, sávosan piros-fehér-zöldre festett rúd, az 1915-ös hivatalos középcímer és a zászlókon szereplő „Így volt, így lesz!” jelszó jellemezte őket. Több mint ezret állítottak fel szerte az országban, Cinkotán és Mátyásföldön is találhatunk országzászlót, manapság ismét közel eredeti állapotukban.
1948 után ugyanis a békediktátum megítélése megváltozott.
A kommunista diktatúra idején tabutémává vált, a meglévő emlékműveket vagy lebontották, vagy felirataiktól, jelképeiktől megfosztották őket. Legtöbbször az 1848–49-es dátum felvésésével átváltoztatták őket szabadságzászlókká. Így történt a cinkotaival is, melyet 2018-ban eredeti formájában helyreállítottak. De a mátyásföldi Trianon-emlékmű rendbetételekor kompromisszumot kötöttek: Papp-Váryné Sziklay Szeréna imája mellett olvasható az emlékművön 1848–49, 1956 és a két világháború dátuma is, így manapság már hősi emlékműként tekintenek az egykori turulmadaras, zászlós emlékhelyre.
Sashalmon pedig 2013-ban emeltek Trianon-emlékművet: a fából készült szoborcsoport, a kettétört fatörzs, a díszkővel kirakott régi és jelenkori Magyarország-térkép friss mementóként emlékeztet nemzeti tragédiánkra.
A beszámoló A Kertvárosi időutazó Trianon 100 séta: emlékek a Kertvárosban elnevezésű városi sétája alapján készült.
Nyitókép: a felújított cinkotai országzászló. A fotók a szerző felvételei.
