A Gáspár Sándor és Tóth Ildikó főszereplésével látható előadást Szikora János rendezi. Az Opera ezenkívül nemcsak befogadja a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kulturális eseményeit – köztük a Csík Zenekar és a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjeit az Erkel Színházban –, de saját hangversenyt is időzít az eseményre, és több zenei szolgálatot is ad, többek közt a Ferenc pápa részvételével megtartandó zárómisén is a Hősök terén.
Három házasság: egy szerető, ám tragikus sorsú család, egy kihűlt párkapcsolat és az ezekből született, eltérő mintákat követő, most mégis házasságra készülő fiatal pár sorsába enged betekintést Karol Józef Wojtyła krakkói segédpüspök 1960-ban, eredetileg álnéven publikált verses párbeszéde. A darabban szereplő három párt a címben is szereplő rejtélyes aranyműves köti össze, akinek különleges jegygyűrűinek értékét a bennük összefonódott emberi sorsok fajsúlya adja. A későbbi II. János Pál pápa életében a színház és az irodalom mindig is fontos szerepet töltött be, egyetemi évei alatt színiiskolába járt, színházi társulat is alapított, fiatalon pedig több filozofikus színdarabot írt.
Az aranyműves boltját látványtervezőként is jegyző Szikora János rendező nem először állít színpadra Wojtyła-művet.
Harminc évvel ezelőtt, II. János Pál pápa első magyarországi látogatása alkalmával A mi Urunk festője című drámáját az akkor frissen felújított Pécsi Nemzeti Színházban vitte színre. A rendező a darab kapcsán azt a kérdést kutatta, hogy mitől működik egy házasság. A szerző ezzel kapcsolatban nem tanmesét vagy példabeszédet fogalmaz meg, sokkal inkább kérdéseket, kétségeket, amelyek inkább elvont, álomszerű képekben ragadhatók meg.
Az oratorikus előadáshoz a rendező Ókovács Szilveszter főigazgató ötlete nyomán Karol Wojtyła lengyel kortársától, a pápával baráti viszonyt ápoló zeneszerző, Krzysztof Penderecki gazdag zenei munkásságából válogatott kísérőzenét, melyben Dobszay Péter zenei szerkesztő volt a segítőtársa. Az így elhangzó kortárs zenei betétek egyfajta továbbgondolásként kívánják segíteni a színdarab ki nem mondott szavainak megfogalmazását.
Az aranyműves boltját a rendező által vezetett székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának színművészei – Tóth Ildikó, Gáspár Sándor, Kovács Tamás, Varga Gabriella és Ballér Bianka – adják elő, a zenei részletekben a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagjaiból alakult vonósnégyes (Dimcevski Alexandre, Dóczi Áron, Kondor Péter, Balog Endre) és Csiki Gábor karigazgató vezényletével az Opera Énekkar működik közre.
Az aranyműves boltja a szeptember 8-i bemutatót követően szeptember 9-én, majd 11-én látható az Eiffel Műhelyházban. Ezt követően az évadban még három további alkalommal, a húsvéti időszakban, 2022. április 9-én, majd 17-én két alkalommal lesz újra látható.
Az Opera a szeptember 5. és 12. közt zajló 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából más programokkal is készül.
Az Eiffel Műhelyházban szeptember 7-én az OPERA184 koncerten a Magyar Állami Operaház Énekkara közreműködésével Penderecki A kérub éneke című műve és Pierre de la Rue Requiemje csendül fel, majd az Opera Zenekar Bruckner 9. (d-moll) szimfóniáját adja elő Kesselyák Gergely vezényletével.
Az eucharisztikus kongresszus kapcsolódó koncertjei közül ugyancsak az Erkel Színház fogadja be a Csík Zenekar szeptember 6-i és a 100 Tagú Cigányzenekar szeptember 8-i műsorát.
Az Opera Zenekar szeptember 8-án a Budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban a Rózsák terén, szeptember 10-én a Hungexpón tartandó szentmisén ad zenei szolgálatot,
utóbbi helyszínen Pejtsik Péter Budapest mise című művét mutatják be a szerző vezényletével, valamint Andrejszki Judit és a Voicestation kórus közreműködésével. A sorozat szeptember 12-én ér véget, amikor Ferenc pápa jelenlétében, a Hősök terén Miklósa Erika, Megyesi-Schwartz Lúcia, Boncsér Gergely és Palerdi András, valamint az Opera Zenekar, Énekkar és a magyar katolikus egyházi énekkarok több mint kétezer fős egyesített kórusa előadásában hangzik el Kodály Budavári Te Deuma a kongresszust záró ünnepi Statio Orbis misén.
Nyitókép: Az aranyműves boltja. Fotók: Magyar Állami Operaház/Nagy Attila
