Az ikon

Az április 13-ai eseményen nemcsak a Jaffa és a Móra Kiadó által megjelentetett Szüret című ? Szabó Magda összes kiadott és kiadatlan lírai alkotását tartalmazó ? verseskötet mutatkozott be, de Náray Tamás festményei, illetve divatkollekciója is is láthatóak voltak, melyeket az írónő alkotásai ihlettek. Mindeközben pedig Gryllus Dorka színművésznő olvasott fel részleteket Az ajtóból, Für Elise-ből, A pillanatból, az Ókútból és még számtalan Szabó Magda-műből, melyek Náray Tamást megihlették.

A centenáriumi estet Gryllus Dorka nyitotta meg egy Szabó Magda-verssel, majd Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető-igazgatója vette át a szót, aki elmondta: ?Szabó Magda lelkével és szívével látó ember volt, ő köszönt ma itt bennünket?. Az est házigazdája Juhász Anna, Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő lánya, a New York Művész Páholy háziasszonya volt, aki Gyutai Csaba után Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját szólította a színpadra. A főigazgató beszédében kiemelte: a múzeum is készül egy nagyobb kiállítással az írónő születésnapjára, mely tárlat júniusban nyílik meg és Szabó Magda sokszínű személyiségét igyekszik megmutatni alkotásain keresztül. Prőhle Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy Szabó Magda a legtöbb idegen nyelvre lefordított magyar írónk, így az egyik leghitelesebb diplomatánk is.

Az est további részében Juhász Anna beszélgetett Jolsvai Júliával, a Jaffa Kiadó főszerkesztőjével, Dian Viktóriával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével, továbbá Ugron Zsolna íróval és Kemény Zsófi költővel Szabó Magda költészetéről. A beszélgetés résztvevői először elmesélték első élményüket Szabó Magdával: a Jaffa és a Móra Kiadó főszerkesztője és Kemény Zsófi az Abigélt említette, míg Ugron Zsolna a Für Elise-t. A beszélgetés során többször elhangzott: Szabó Magda lírikusként kezdte meg pályafutását, és két verseskötete is megjelent ? Bárány és Vissza az emberig ?, sőt mi több Baumgartner-díjra is jelölték, amelyet azonban visszavettek tőle. Ezután csaknem tíz évig hallgatott, bár ez idő alatt is aktívan alkotott, és mint prózaíró tért vissza. ?Azt hitték, elhallgattam, pedig csak a férjemen és a szüleimen kívül nem mutattam meg senkinek, mit csinálok. Műfajt váltottam, mert fuldokoltam már a saját verseim keserves világában? ? idézte fel a tíz év szünetet Juhász Anna az írónő szavaival. Majd kitértek arra is: Szabó Magda írónak és nem írónőnek tartotta magát, hiszen az ő hitvallása szerint nincs különbség férfi és női alkotó között.

A beszélgetés végén bemutatták Szabó Magda most kiadott, Szüret című verseskötetét. Ugyan azonos címmel jelent már meg kötete az írónőnek, azonban a mostani kiadás teljesen új alkotásokat is tartalmaz: minden eddig megtalált, sőt eddig kiadatlan verse is belekerült a kötetbe, mely április 11-én, a költészet napján jelent meg Térei János ajánlásával, aki szintén debreceni alkotó. A beszélgetés alatt Szabó Magdáról készült személyes és profi képeket vetítettek, melyeket Tasi Géza, az írónő jogutódja adott át felhasználásra.

Az esemény zárásaként bemutatták Náray Tamás kollekcióját, melyet Szabó Magda alkotásai ? Az ajtó, A pillanat, a Für Elise, az Ókút, Az őz, a Régimódi történet ? ihlettek meg, a kollekciók közben Gryllus Dorka színművésznő olvasott fel részleteket a műből, és Havasi Balázs zongoraművész szerzeményeit hallhatták a résztvevők. ?Gondolkodott-e már valaki azon, hogy ez a nő milyen szép volt? Hogy divatteremtő képessége volt, és akiről ma azt mondanánk, hogy ikon?? ? tette fel a kérdést Náray Tamás ? aki szintén debreceni, akárcsak Szabó Magda. Ez a stílusteremtés, ez az elegancia, amely az írónőből áradt, késztette kutatásra és ezt követően alkotásra Náray Tamás divattervezőt, akinek Juhász Anna volt segítségére, aki még az írónő szakdolgozatát is felkutatta, amely a római szépségápolásról szólt. ?A ?60-as, ?70-es évek inspirációja alapján készült modern, de mégis klasszikus kollekciót látnak, az alapötletet a ruhák formájának és díszítésének megvalósításában pedig Szabó Magda életműve és az ő személyisége adta? ? mutatta be a kollekciót Náray Tamás.

Fischer Viktória