Jack Kerouac, eredeti nevén Jean-Louis Lebris de Kerouac a Massachusetts állambeli Lowellben született kanadai francia szülőktől. Hatéves korában kezdett el angolul tanulni, mivel otthon, a családban franciául beszéltek. Mély hatással volt rá, hogy egész fiatalon elvesztette bátyját, Gérardot, aki kilenc éves korában halt meg reumás lázban. Az esetet Kerouac később leírta a Visions of Gerard című regényében. Kerouac ? sportos alkatából adódóan ? valóságos sztár volt az iskolai amerikaifutball-csapatban, ennek köszönhetően pedig ösztöndíjakat nyert a Boston College-re és a Columbia Egyetemre. Egyetemi évei alatt néhány sport témájú cikket írt a Columbia Daily Spectator nevű diáklapba.
Mivel a futballösztöndíját nem sikerült meghosszabbítania, Kerouac otthagyta a Columbia Egyetemet, bár egy ideig továbbra is New York Upper West Side környékén élt barátnőjével, Edie Parkerrel. Ekkor ismerkedett meg azokkal az emberekkel, akikkel később beutazta a világot, és akiket regényeinek szereplőivé tett. Ők voltak az úgynevezett beatnemzedék: Allen Ginsberg, Neal Cassady, John Clellon Holmes, Herbert Huncke és William S. Burroughs. Kerouac 1942-ben beállt az Egyesült Államok Kereskedelmi Tengerészetének kötelékébe, 1943-ban pedig az Egyesült Államok Haditengerészetébe, de a második világháború idején pszichiátriai indokkal leszerelték. Nem sokkal ezután, 1944-ben letartóztatták David Kammerer meggyilkolásában való bűnrészesség gyanújával. Kammerer zaklatta Kerouac barátját, Lucien Carrt, egy St. Louis-i tinédzsert. Mikor Kammerer megszállottsága Carr iránt erőszakossá vált, Carr megkéselte, Kerouac pedig segített neki eltüntetni a bizonyítékokat. Egy barátjuk tanácsára végül feladták magukat a rendőrségen. Kerouac ? mivel óvadékát 2500 dollárban állapították meg ? megígérte Edie Parkernek, hogy feleségül veszi, ha a lány kifizeti ezt az összeget. Házasságuk nem volt hosszú életű, egy év után érvénytelenítették.
Miután a szülei New Yorkba költöztek, velük élt Queens Ozone Park környékén. Ekkor írta meg első regényét, az 1950-ben Jack Kerouac néven megjelent The Town and the Cityt, mely a tiszteletreméltó kritikák ellenére sem volt sikeres. Az elkövetkező hat évben Kerouac folyamatosan alkotott, de műveihez nem talált kiadót. A korábban írt The Beat Generation és Gone on the Road munkacímű piszkozatai alapján 1951 áprilisában megírta az Úton címen ismertté vált művét. A kiadók elutasították a könyvet kísérletező írói stílusa miatt, valamint azért, mert együtt érzett a kisebbségekkel és az Egyesült Államokban az ?50-es években marginalizált társadalmi csoportokkal. A Viking Press 1957-ben megvásárolta a regény kiadási jogait, de jelentős átdolgozást követelt, ám 2007 augusztusában, az Úton megjelenésének 50. évfordulóján végül úgy döntöttek, hogy kiadják a regény cenzúrázatlan változatát.
Kerouac 1957 júliusában a floridai Orlando College Park körzetébe költözött, ott érte az Úton megjelenésének híre. Néhány héttel később a New York Timesban megjelent kritika egy új nemzedék hangjának nevezte az alkotót. Nagy amerikai íróként és a beatnemzedék hangjaként is üdvözölték. A hírnév hullámként csapott össze a feje fölött. Kerouac 1969. október 21-én hunyt el, egy nappal azután, hogy súlyos hasi fájdalmakkal szállították be St. Petersburg-i otthonából a Szent Antal Kórházba. A világhírű író 47 évesen halt meg belső vérzésben, egész életén át tartó súlyos alkoholbetegsége okozta májzsugor szövődményeként.
Kerouac még tízéves kora előtt elhatározta, hogy író lesz. Folyamatosan írt, mindenhova jegyzetfüzetet vitt magával. Mottóját, miszerint ?az első gondolat a legjobb?, számos könyve példázza, köztük az Úton, a Visions of Cody, a Visions of Gerard, a Művésztelep és a Senkiháziak. Ennek az írói módszernek a központi jellemzői a légzéssel kapcsolatos elgondolások voltak, továbbá az improvizatív szóalkotás, valamint az, hogy soha egyetlen szót sem írt át. A Senkiháziak és a Visions of Cody talán a legjobb példái Kerouac szabad áramlású, spontán prózaírási módszerének. Kerouac nagy hatást gyakorolt az irodalomra, melyet az is mutat, hogy 2007-ben a lowelli Massachusetts Egyetem posztumusz Doctor of Letters címet adományozott neki, Wagner Hertzog de Oliveira brazil költő pedig azt mondta róla, hogy ?a II. világháború utáni amerikai irodalom legszebb, legérzékenyebb és legértelmesebb hangja?.
Forrás: Wikipédia
Fotó: en.wikipedia.org
