vsbamrita71A rendezvény fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a köszöntőt Fekete György, az MMA elnöke mondja.

A konferencián 23 előadó elemzi a két ország tudományos, festészeti, zenei, táncművészeti, irodalmi, néprajzi, építészeti kapcsolatait. A pécsi Márkus Színház bemutatja a gudzsaráti katputli bábjátszást és levetítik Navina Sundaram filmjét Amrita Sher-Gilről.

A konferencia első napja az indiai-magyar kulturális kapcsolatokról szól, míg a második nap előadói a festőművész életét és munkásságát vizsgálják – mondta el az MTI-nek Csáji Attila, az MMA alelnöke.

Arról is beszélt, hogy az UNESCO a szervezet magyar és indiai nagykövete szorgalmazására az idei évet Amrita Sher-Gilnek szentelte a művész születésének 100. évfordulója alkalmából. Indiában, a delhi National Gallery of Modern Artban nyitották meg az emlékévet január végén.
Budapesten Amrita Sher-Gil szülőházánál, a Szilágyi Dezső tér 4. alatt koszorúzást tartottak. A Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén elhelyezett, Amrita Sher-Gil életéről és festészetéről szóló tablókiállítás június 21-től volt látható, a balatonfüredi Vaszary-villában július 15-én nyitották meg a tiszteletére rendezett tárlatot, szeptember 24-én pedig a párizsi UNESCO-palotában emlékeztek a művészre.


Az MMA alelnöke felidézte, hogy nemrég Delhiben látta Amrita Sher-Gil gyűjteményes kiállítását, és különös érzés volt szembesülni a művész kiskunhalasi, nagybányai képeivel. A legtöbb festményen érződik Aba-Novák Vilmos hatása – jegyezte meg. Amrita Sher-Gil magyar édesanya és pandzsábi arisztokrata apa gyermekeként született Budapesten, 1913-ban. Magyarországi gyermekéveit követően Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat, majd Indiában élt, ahol elismert festő lett. Az európai és indiai kultúrához való kötődéséből fakadóan alkotásaiban ötvözte a hagyományos indiai és a modern európai festészetet – összegezte Csáji Attila.

Az első előadást Lázár Imre, a Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője tartja a Magyar-indiai kulturális kapcsolatok a változó időben címmel. Ebből kiderül, hogy a kulturális együttműködés kezdete a 16-17. századra tehető, de a 20. század első felében erősödtek meg a kapcsolatok, sok magyar tudós, kutató, köztük Stein Aurél, Baktay Ervin és Germanus Gyula utazott Indiába. Az érdeklődés India iránt akkor nőtt meg, amikor Rabindranáth Tagore Nobel-díjas költő Magyarországra látogatott. 1978-ban megalakult a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ és a kulturális diplomácia a nemzetközi diplomáciai gyakorlat egyre hatásosabb eszköze lett.

Gáthy Vera, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense Gandhi és Magyarország – Mit tudtak és tudnak róla? című előadásában arra mutat rá, hogy Gandhi megtermékenyítő gondolatai a magyar közgondolkodásban nincsenek jelen. Hadik András művészettörténész Medgyaszay István és India címmel az építész 1932-es indiai útjáról beszél. Az utazás írásos és különleges fényképanyaga a Medgyaszay István Építőművész-Emlékmúzeumban található.

Keserű Katalin művészettörténész, Amrita Sher-Gil munkásságának legavatottabb ismerője az alkotó és Magyarország viszonyáról beszél majd. Bemutatja a festőnő magyarországi képeit, és azt vizsgálja, hogy melyek azok a festői ismeretek, amelyeket párizsi tanulóévei idején magyarországi nyaralásai alatt tett magáévá, és miért nevezhetők főműveknek az 1938/39-ben Magyarországon festett képei. A konferencia zárásaként kedden Lanczkor Gábor Amrita Sher-Gilről szóló versciklusa lesz hallható a szerző előadásában, majd a költővel Keserű Katalin és Köves Margit, a delhi egyetem magyar lektora beszélget.

MTI