A művészetek kedvelőit mindig érdekelte az alkotás folyamata, nemcsak a kész mű, hanem az is, hogyan alakul, amíg végleges formáját megkapja. A Röntgen-sugaras átvilágítás volt az első technika, amely bepillantást engedett a képek mélyebb rétegeibe. Ez azonban nem volt tökéletes, nem mutatott meg mindent, ezért a szakemberek további lehetőségek után kutattak.
Egy új kiállítás azt mutatja meg, hogy az "infravörös reflektográfiával" mit lehet elérni. A milánói Optikai Meteorológia laboratóriuma által kifejlesztett technika lényege, hogy az infravörös lámpák izzó fényét rávetítik a képre és ez a fény kiemeli a fehér alapot, amelyre a festő fémheggyel, tintával vagy szénnel felvázolta első elképzeléseit a készítendő műről. Szabad szemmel ezek nem láthatók, mivel elfedi a később rávitt olajfesték, tempera. A technika ismert volt ugyan az 1960-as évek végétől, de nem volt még meg a lehetőség az általa nyert adatok digitális feldolgozásához, nem lehetett rekonstruálni mindazt, amit a kép egész felülete takart - számolt be az El País című spanyol napilap.
A reflektográfia fontos adatokat és képeket szolgáltat arról is, hogy miként rajzoltak az egyes festők és ez különösen azoknál nagy jelentőségű, akik után nem maradt semmiféle rajz. A vázlatok ugyanakkor felfedik azt is, hogy a művész mennyire volt szakmailag felkészült, voltak-e kétségei saját tehetségét, a mű megvalósítását illetően, hogy az alkotandó műről határozott, vagy még bizonytalan elképzelései voltak-e.
A kiállításon többek között Hans Memling, Hyeronymus Bosch, Botticelli, Raffaello művei láthatók és képeik mellett ott vannak a reflektográfia által felfedett vázlatok is, megfelelő magyarázatokkal.
(Múlt-kor/MTI)
