A korábbi évekhez hasonlóan a kulturális örökség napjain, ezúttal szeptember 15-én és 16-án a Sándor-palota történelmi termei is nyitva állnak majd a látogatók előtt.
A budavári Szent György téren álló épületet 1803-1806 között emeltette Sándor Vince gróf és felesége, Szapáry Anna grófnő, miután 22 ezer akkori forintért megvásárolták Buda városától az értékes telket a rajta álló két kaszárnyaépülettel. Máig tisztázatlan, ki volt az építész. Feltehetően a neves bécsi építőmester, Johann Aman valósította meg Pollack Mihály terveit.
Ami biztos: az alkotók a korabeli Közép-Európa egyik legszebb kora klasszicista palotájával ékesítették a Várhegyet a kor technikai nívójának is megfelelve: központi fűtéssel, nyugati divatú télikerttel. Az épület az 1867-es kiegyezéstől a II. világháború befejezéséig a miniszterelnökségnek adott otthont. Az Országgyűlés 2002. november 5-én alkotott törvényt arról, hogy a középkori ferences kolostor alapjaira, majd egy 18. századi kaszárnya falaira épült, Dunára néző, főúri palota a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgál.
A jogszabály indoklásában szerepel, hogy a helyreállított Sándor-palota olyan reprezentatív műemlék épület, amely megfelel azoknak a protokolláris és biztonsági kívánalmaknak, amelyek az államfő elhelyezése során támaszthatóak.
(Múlt-kor/MTI)
