Rofusz Ferenc (1946–) Kossuth-díjas rajzfilmrendező, az első magyarországi Oscar-díj birtokosa, a Nemzet Művésze. A Mafilmnél kezdett el dolgozni mint díszletfestő és trükkfilmrajzoló, majd 1968-ban a Pannónia Filmstúdióban helyezkedett el. Közreműködött az 1973-ban bemutatott János vitéz elkészítésében, majd Jankovics Marcell mellett társrendezőként a Gusztáv sorozatot készítette.
Első animációs filmje A kő volt (1974), majd A légy című filmjéért a legjobb animációs rövidfilm kategóriában 1981-ben Oscar-díjat kapott. A kitüntetett rajzfilm különleges, ritkán használt, rendkívül munkaigényes technikával, ún. háttéranimációval és a Pink Floyd ihlette zörejezéssel készült. Mintegy négyezer rajz kellett a rövid animáció leforgatásához, amelyek közül egyet idén Rófusz Ferenc a Jónak lenni jó! karitatív kampány céljaira, 2023-ban a Semmelweis Egyetem részére, a koraszülött gyermekek és veleszületett rendellenességgel élő csecsemők fejlesztésére ajánlott fel. A történet történelmi áthallásokban gazdag – legalábbis a korabeli, egyeduralkodó párt által kinevezett felettesei a minisztériumban ettől tartottak. „Nagy szerencse, hogy a Pannóniában Hankiss Elemér végig támogatott, mert való igaz: jöttek fentről a kérdések, hogy ki itt a légy, és ki az üldöző. Nem úgy volt ám, mint ma, hogy leadok egy ötletet, és semmit nem kérdeznek. Ebben azért benne volt, hogy esélytelenek vagyunk, és leütnek, ha nagyon zümmögünk. (…) Az Oscar-díját személyesen mégsem vehettem át…, mert Dósai elvtárs vette át helyettem a Hungarofilmtől, noha természetesen engem is meghívtak az eseményre, de útlevelet nem kaptam. Azzal indokolták, hogy úgyis esélytelen vagyok a két kanadai jelölttel szemben. Ment viszont egy több főből álló delegáció, én meg másnap reggel nyolckor a Szabad Európa Rádióban hallgattam, hogy A légy Oscart nyert. Döbbenetes volt! (…) Két év alatt rajzoltuk meg azt a több mint 3000 képet, amelyből összeállt az animációs film. Miután ezzel megvoltunk, szembesültünk azzal a problémával, hogy nem tudjuk élethűen megszólaltatni a legyet. Befőttes üvegekben gyűjtöttük őket, és próbáltuk mikrofont bedugva felvenni zümmögésüket, de nem sikerült. Majd jelentkezett egy zörejező, aki azt mondta, tud zümmögni. Munkája olyan professzionálisra sikerült, hogy senki sem hitte el, hogy nem egy légy hangja hallható a filmben.”
Ezt követte a Holtpont című munkája. A Gravitáció forgatókönyvét majd’ tíz évvel korábban beadta, de a film csak 1984-ben készült el. 1988-ban Kanadában telepedett le, ahol a Nelvana rajzfilmstúdióban kezdett dolgozni, később saját stúdiót is alapított Super Fly Films néven. Kreatív rendezőként megvalósított több mint 60 reklámfilmet és számos animációs produkciót úgy a hagyományos, mint a digitális technikát alkalmazva.
2001 óta ismét Budapesten él, és saját stúdiójában alkot. „A Ticket című, ugyancsak háttéranimációs filmet 2011-ben a nagyobbik fiam unszolására készítettem. Arról szól, hogy mindenki kap egy tikettet az életre, nem tudjuk, hány megállóra, milyen osztályút, és mikor kell leszállnunk.”
2018-ban készítette el legújabb munkáját, Az utolsó vacsora című animációs filmet, amelynek ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem valósulhatott meg. A film 21. századi technológiákkal, 3D-animációval készült, a nyolcezer rajzot digitálisan készítették és színezték. Ez az alkotás 2019-ben az Argentínai Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb animációs rövidfilm díját nyerte el. Alkotása 2020-ban Magyar Filmdíj elismerésben részesült. 2022-ben a Szépművészeti Múzeum Bosch-kiállítására készült el Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című triptichonjának animációs feldolgozásából egy kétperces előzetessel a Pokol táblakép-részről, amelybe belecsempészte a modern, 21. századi ember kaotikus, egoista, romboló világát.
Jelenleg a XII. kerületben működő Budai Rajziskola tanára. 2017-ben az Amerikai Filmakadémia beválasztotta tagjai közé, így ő is szavazhat az Oscar-jelöltekről és díjakról.
1981-ben Oscar-díjat és Don Quijote-díjat, egy évvel később Balázs Béla-díjat kapott. 1985-ben megkapta a Magyar Díját, 1996-ban az Arany Pillangó díjat. 2011-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 2016-ban a Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztiválon, 2022-ben pedig a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon kapott életműdíjat. Szakmai életművét 2018-ban a Nemzet Művésze kitüntető címmel ismerték el.
Ingyenes regisztráció a retrospektív vetítésre itt lehetséges.
A nyitóképen Rofusz Ferenc Oscar-díjas rajzfilmrendező Az utolsó vacsora című új filmjének zártkörű vetítése előtt a Magyar Művészeti Akadémia székházában 2018. október 3-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
