Inspiráló és korhű Liszt

A Budapesti Fesztiválzenekar a II. magyar rapszódiával nyitja a fesztivál programját, majd Liszt kevéssé ismert dalkincseivel ismerkedhetünk meg a Hegedűs D. Géza rendezte esten. Martin Haselböck, a korhű hangszeres Weimar hangjai sorozat karmestere Liszt főművét, a Krisztus-oratóriumot vezényli a komponistához igazán közel állt zenekar, a Staatskapelle Weimar élén, a Pécsi Balett pedig egy közel harmincéves álmot vált valóra a Faust, az elkárhozott című balett bemutatójával.

A fesztivált az április 8-ai nyitókoncerten Liszt eredetileg zongorára írt, Magyar rapszódiák című sorozatának második darabja nyitja, ezúttal zenekari átiratban. A magyar kultúrához ezernyi szállal kötődő, örmény származású brácsaművész, Kim Kashkashian játékával Bartók Béla utolsó, befejezetlen ? ám a szerző által lényegében elkészültnek nyilvánított ? művét, a Brácsaversenyt a tanítvány, Serly Tibor eredeti rekonstrukciójában hallhatjuk. A koncert második részében az elcsendesített fényű hangversenyteremben Czakó Zsolt látványjátéka ad újszerű keretet John Adams pszichedelikus és meghökkentő képzetekben is bővelkedő, Harmonielehre című munkájának.

Liszt, a zseniális polihisztor életművének nem minden részlete közismert, sokszínű munkásságának egyik kincse dalművészete, amely javarészt pályája derekán keletkezett, egy olyan időszakban, amikor ?az emóció és a fantázia írásra kényszerítette?. A dalok keletkezéséről, inspirációjuk forrásáról azonban keveset tudunk, ezt a hiányt igyekszik pótolni április 14-én a Hegedűs D. Géza rendezésében megvalósuló est. A Vigadóban Liszt nyolcvannál több dalszerzeménye, az általa megzenésített olasz, orosz, német, francia, angol és magyar nyelvű költemények közül halljuk majd a legemlékezetesebbeket dalban és prózában Csereklyei Andrea, Balogh Eszter, Varga Donát, Najbauer Lóránt, Granik Anna, Kováts Adél, Ónodi Eszter, Hegedűs D. Géza és Máté Gábor előadásában.

.

Martin Haselböck osztrák karmester és orgonista, a doborjáni Liszt Fesztivál rezidens karmestere az általa alapított, korhű hangszereken játszó Orchester Wiener Akademie élén vette fel Liszt szimfonikus költeményeit és más, jelentős zenekari darabjait. A Weimar hangja (The Sound of Weimar) címmel megjelent, inspiráló vállalkozás rögtön kivívta a nemzetközi zenei élet érdeklődését, és egymás után kétszer, 2011-ben és 2012-ben is elnyerte a Liszt Ferenc Társaság hanglemeznagydíját. Április 17-én a nagy sikerű lemezsorozat méltó folytatása hallható a Müpában: Liszt 1873-ban Weimarban komponált főművét, a katolikus egyházi zene megújítására írott Krisztus-oratóriumot egy olyan zenekar, a Staatskapelle Weimar tolmácsolásában hallhatjuk, melynek elődjét egykor éppen Liszt emelte az európai zenekarok elitjébe.

?Egy tisztességes, becsületes, példamutató élet után megtörténhet az elkárhozás? Győzhetnek a gonosz erők?? ? teszi fel a kérdést Dubrovay László Liszt inspirálta, Faust, az elkárhozott című művével. A küzdve-vívódva kutató jellem, Faust alakja a zeneirodalomban is visszatérő téma: Liszt Faust-szimfóniája, Boito Mefistofele és Busoni Doktor Faust című operája kitűnő példa erre. Dubrovay 1987-ben komponálta meg balettjét, amelyet eddig csak négy zenekari szvit formájában lehetett hallani. A zenei színgazdagsággal és újszerű hangeffektusokkal kísérletező szerző ebbe a művébe a kortárs zenei eszköztár minden általa használt elemét belesűrítette. Csaknem harminc év után a tavaszi fesztiválon valósul meg a komponista eredeti elképzelése: először láthatja a közönség színpadon a táncjátékot az idén 55 éves jubileumát ünneplő Pécsi Balett művészeivel, Vincze Balázs koreográfiájával. Az előadáson közreműködő Zuglói Filharmónia ? Szent István Király Szimfonikus Zenekart Záborszky Kálmán fogja vezényelni.