A budapesti közterek névadási szokásaival foglalkozik Budapest Főváros Levéltára (BFL) és az ÁTLÓ csapatának legújabb közös projektje: a Nevek és terek című adatvizualizáció azt mutatja meg, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak a névadási szokások.

Budapesten 2247 olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről kapta a nevét, esetleg valamilyen keresztnevet visel. A névadási szokások sok mindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak.

Az adatvizualizáció segítségével az érdeklődők megtudhatják, milyen arányban viselnek a fővárosi közterek férfi- és női neveket, a névadók valós vagy fiktív személyek-e, magyarok vagy külföldiek-e, milyen jellegű tevékenységet folytattak és mely korszakban éltek. Az oldalon az egyes politikai korszakok közterek átnevezéséhez való hozzáállását is bemutatják.

Mint a Nevek és terek című, a levéltár honlapján, valamint a http://adatvizualizacio.bparchiv.hu/budapestiutcanevek/ linken elérhető adatvizualizációból kiderül, jelentősen kevesebb közterület őrzi nők nevét, mint férfiakét: csupán 224 közteret neveztek el nőkről, és ezeknek is csak 55 százaléka valós név. A férfiakról elnevezett közterületeknél ez az arány 95 százalék.

A közterületeknek egyébként 91 százalékát nevezték el valós
személyekről, a fennmaradó 9 százalék személynevet vagy egy fiktív karakter
nevét őrzi.

Az utcák többsége – 1816 köztér – magyar nevet visel, és csak kis részüket, 206-ot neveztek el külföldi személyekről.

A reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában
kulcsszerepet játszó államférfiakról, hadvezérekről, költőkről és művészekről,
továbbá az 1945 előtti magyar kulturális élet író-költő nagyságairól nevezték
el a legtöbb közterületet. Jelentős számú közterület kapta még nevét
uralkodókról, tudósokról és szentekről. Számos olyan utca is van Budapesten,
amely a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen valamilyen formában
fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak,
aktivistáknak, utcai harcosoknak állít emléket.

Mint az oldalon olvasható, a valós személyeket haláluk időpontja alapján is lehet csoportosítani. Több mint 40 százalékuk az 1848–49-es szabadságharc és forradalom és a második világháborút lezáró 1945-ös év közötti csaknem száz évben halt meg, ezzel kijelölve az országos és a fővárosi emlékezetpolitika fő fókuszait is.

A közterületek elnevezése gyakran tükrözi a hatalom, a
hatalmon lévő kormány és önkormányzati vezetés politikai gondolkodását és
emlékezetpolitikai koncepcióját. A közterületek átnevezésének joga 2012 végéig
a kerületi önkormányzatoknál volt, ezt követően lett fővárosi hatáskör. Az
oldalon térképen mutatják be azokat az átnevezett utcákat, amelyek új nevüket
egy személy után kapták. A kormányok szerinti felosztást külön is bemutatják.

A különböző kategóriák utcái interaktív térképen nézhetők meg. A bemutató végén az olvasó maga állíthat be szűrőket, amelynek segítségével vizsgálhatja a magyar főváros köztérelnevezéseit.

Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető.

Nyitókép: III. kerületi utcakép névtáblákkal 1902-ből. Gül Baba utca, balra a Török utca, jobbra a Frankel Leó út (Zsigmond utca). Forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum Erdélyi Mór cége.