Az igen innovatívra sikeredett digitális folió Robert Hooke több száz oldalnyi kéziratához és jegyzetéhez biztosít példa nélküli hozzáférést. A kiemelkedően értékes gyűjtemény a brit Leonardo da Vincinek is nevezett Hooke 1661 és 1692 közötti jegyzeteit tartalmazza a Royal Society alapításáról. Az újonnan alakult Royal Society ugyanis 1662-ben Hooke-ot (1635-1703) nevezte ki a kísérletek kurátora tisztségre, és így felelős lett a társaság gyűlésein bemutatott kísérletekért.
A kutató 1665-ben adta ki Micrographia című könyvét, mely több mikroszkópos és távcsöves megfigyelését és néhány eredeti biológiai megfigyelését tartalmazta. Ő alkotta meg a sejt (latinul cellula) fogalmát, mivel a növények sejtjei emlékeztették a szerzetesek celláira. Sokan tulajdonítják neki a sejt felfedezését, bár mikroszkópja igen egyszerű volt. Hooke tervezte mikroszkópot használt a holland Anton van Leeuwenhoek is, akit a mikrobiológia atyjának tartanak.
1665-ben a Gresham College kinevezte a geometria tanárának. Hooke London City földmérőjeként hírnévre tett szert, és Christopher Wren fő asszisztenseként segített újjáépíteni Londont az 1666-os nagy tűzvész után. Közreműködött a Monument (a nagy tűzvész emlékműve), a Királyi Greenwich-i Csillagvizsgáló és a híres Betlehem Királyi Kórház tervezésében.
A jegyzetekben a polihisztor több saját kísérlete is megtalálható, de igen érdekes, hogy Sir Isaac Newton, Sir Christopher Wren és más jeles tudósok tevékenységét és munkáit is feljegyezte, ahogy a brit tudomány alapító atyái között zajló vitákat és rivalizálásokat is megörökítette. Míg a Royal Society formálódásának történetéről sok jegyzet fennmaradt az angol levéltárakban, a tudomány sokáig elveszettnek vagy ellopottnak tartotta Hooke feljegyzéseit.
Az értékes dokumentumok tavaly egy hampshire-i házból kerültek elő, és hamarosan aukcióra bocsátották őket. A Royal Society sokáig magáénak követelte az írásokat, ám mivel nem járt sikerrel, a legnagyobb brit orvosi jótékonysági szervezet, a Wellcome Alapítvány bevonásával egymillió fontért megvásárolta a feljegyzéseket.
Az 520 oldalas Hooke-folióban található például az első mikroszkóppal megfigyelt spermium rajza, de olvashatunk a Hooke és Newton közti gravitációvitáról is. Mivel a lapok túl törékenyek a gyakori használathoz, a Royal Society az online közzététel mellett döntött, ahol részletes kommentárok segítik az eligazodást. Az értelmezés és digitalizálás útvesztőiben Hooke életrajzírója, a Londoni Egyetem kutatója, Lisa Jardine vezette a csoportot. Elmondása szerint ez pályafutása legfontosabb dokumentuma, és a mostani munka lehetőséget ad a történészek, kutatók és a nagyközönség számára is, hogy megértsék a modern tudomány születését.
