Iris Murdoch Dublin Phibsborough városrészében született 1919. július 15-én. Édesanyja egy középosztálybeli, korábbi operaénekes volt, édesapja civil szolgálatos, aki az első világháborúban Edward király lovasezredében hadnagyként szolgált Franciaországban. Pár évvel Iris születése után a család Londonba költözött, ahol az apa az egészségügyi minisztériumban vállalt irodai munkát. Az egyke Iris az alap- és középfokú oktatást progresszív magániskolákban kapta meg, majd az oxfordi Somerville College-ban hallgatott klasszikus irodalmat. Később a cambridge-i Newham College-ban tanult filozófiát, ahol pont lecsúszott arról, hogy Wittgenstein is a tanára legyen.
A második világháború alatt lelkes kommunista volt, de hamar kiábrándult az ideológiából. 1942-44-ben a pénzügyminisztériumban vállalt állást, majd 1944-46-ban az ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Hivatalának munkatársa lett. Ekkor Belgiumban, Ausztriában és Londonban dolgozott. 1948 és 1963 között az oxfordi St. Anne College-ban tanított filozófiát. 1963-tól 1967-ig a Royal College of Artban oktatott.
Műveire nagy hatással voltak filozófiai tanulmányai: Platón, Kant, Heidegger, Simone Weil és Sartre gondolatai jelennek meg bennük, de a romantikus írók és Shakespeare is nyomot hagytak stílusán. Iris Murdoch regényeiben az intellektuális felső középosztály civilizált felszínét boncolgatja, középpontjában a jó-rossz oppozíció és a morál áll. Főszereplői általában morális problémákkal küzdő felső középosztálybeli férfiak, homoszexuálisok, vallási krízisbe került katolikusok és démoni erővel bíró Cippollák. Realisztikus ábrázolás jellemző rá, emellett néha alkalmazta a kétértelműség, a félrevezető szimbólumok és a részletgazdagság adta lehetőségeket is.
Magyarul egyedül A háló alatt című regénye jelent meg. Ez a könyv hozta meg az addig csak kiváló Sartre-kritikusként ismert írónő számára a hírnevet. A mű az egzisztencialista regény archetípusa, megtalálható benne az élet értelmét kereső művész és a mély, filozófiai vitákba bonyolódó gondolkodó. Az American Modern Library a 20. század száz legkiválóbb angol regényének egyikévé választotta.
Több művét is dramatizálták, többek között A levágott fej és Az olasz lány ért el sikereket a színpadon. A tenger, a tenger című memoárjáért Booker-díjat kapott. Utolsó kötete 1995-ben jelent meg Jackson dilemmája címmel. Ekkor már jelentkeztek nála az Alzheimer-kór tünetei. 1999-ben, 79 évesen hunyt el Oxfordban, hamvai az Oxford Crematoriumban nyugszanak. Életéről 2001-ben Oscar-díjjal jutalmazott filmet forgattak Kate Winslet, Judi Dench és Jim Broadbent főszereplésével.
Forrás: Wikipedia
