 |
Szerencsés napot választanak Csinszka és Ady. 1914. június 28-án Gavrilo Princip legyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét, a világ rájön, mennyivel nagyobb élvezet, ha mindenki háborúzik, mint amikor helyi csetepatékban rendezik a dolgokat: kezdetét veszi az első világháború. Ugyanezen a napon helyezi borítékba egy 36 éves költő (Ady) és 20 esztendős rajongója (Boncza Berta) óhaját, hogy össze akarnak házasodni. Ady beteg volt, egyedül van, Csinszka pedig igen vágyik rá, hogy Magyarország költő numero egy felesége legyen.
A papa, Boncza Miklós elzavarja őket. Ady hírhedett férfi a magyar nyelvű tájban. A beteg, a "szanatoriumviselt", a Munkapárt vezérét, Tisza Istvánt cikkeiben és verseiben élesen támadó Ady és az öreg Boncza közt a különbség ég és föld. Már a gondolatától hanyatt vágja magát, hogy szeretett lánya egy "züllött költő", egy "nem férjnek való ember" felesége legyen. Nem válaszol a levelekre. A szerelmespár számára nem maradt más lehetőség, minthogy az árvaszék jóváhagyását kérjék tervezett házasságukhoz.
De az ügy húzódik, a határidők ismételten csúsznak. A mindennapjait megkeserítő probléma elintézése végett Ady Endre háromszor jár Pesten, többször Kolozsvárott, pedig Ady utál utazni a korabeli és helyi viszonyok között. Nyolc hónapig tart az árvaszéki engedély megszerzése. A kolozsvári árvaszék 1915. február 27-én hozza meg a kedvező döntését, amelyet azonban Boncza Miklós megfellebbez. A fellebbviteli hatóság, a Kolozs Vármegyei Közigazgatási Bizottság 1915. március 22-én szentesíti véghatározatát.
Most előkerült Ady-levél: "Drága szépségem, kicsim, szomorúságom és örömöm, rengeteg mondanivalóm volna, de csak annyi erőm van, hogy írjak pár sort. írják, hogy írjak s ne mindig táviratozzak. Tudassam és hogy lássa nem is olyan nagy a baj. Szép erő-fölöslegeimet szeretett atyád s a Sors jóvoltából elvesztettem, de még nincs nagy baj. Tisza másodszor nem írt, tehát Berci bátyád Némethyvel fogja elintéztetni holnapután árvaszéki ügyünket. Tele van a város pletykával, pimasz gyanúsításokkal ellened és ellenem. Szeress és minden jól lesz. Drága nagyanyánknak hét szent kézcsók, Károlyt ölelem s a tied: Csinszky"
Az esküvő utáni években Ady egyre többet betegeskedik. 1918-ban jelenik meg a Halottak élén című utolsó kötete. A Halottak élén több olyan verset tartalmaz, amelyek a magyar verstermés százas toplistáján helyezhetők el. A legemlékezetesebb három: Őrizem a szemed; De ha mégis?; Nézz, Drágám, kincseimre. A versek központjában Ady és Csinszka. Kettejük szerelme. Az "öreg" - a kapcsolatban mindenképpen öreg - Ady, és a fiatal csibe, akinek leányneveldéből (internátus) jön, aki annyit tud a világról, amennyit, és akinek morózus, a háború miatt, a Nyugat állapotai miatt kedvetlen alkoholista költő jutott. Mégis azt hinnénk, ma is akad nő, aki fél karját adná, hogy múzsája legyen három olyan versnek, mint a felsoroltak.
Az Őrizem a szemed az rozoga Ady búbánatos és szépséges szerelmi vallomása. A halálra készül, de ha nem is a halálra, annál jobbra már nemigen, ami jutott: a húszéves Csinszka. A "De ha mégis?" című vers "drága, kicsi társhoz" sóhajtott ijesztő jövőkép, mi történik Bertukával (Ady) halála után. Az legsötétebb rémálmai közt se szerepel, hogy letámadja, mint jogos tulajdonát, Babitsot. Csinszka úgy kalkulál, ha addig az Első Költő felesége volt, evidens, hogy továbbra is Első Költőné legyen. De nem jön össze, Babits nem meri vállalni a szexbolond Adyval való összehasonlítást. Babits önbizalma egyébként se zúzta össze a franciaágyakat. A harmadik vers a "Nézz, Drágám, kincseimre" az élet és az elmúlás.
Csinszka Ady számára az élet ekkor, kétség nélkül. Harcol választottja alkohol- és nikotinszomjával, elkobozza és eldugja a cselédség által fellopott bort, eteti az urat, rendben tartja. Annyit hisztériázik, amennyit kell, akkor bünteti Adyt, amikor szükséges. Terror, de Ady és a magyar irodalom nyer vele néhány évet.
Csinszka nem sokkal a költő halála után így vall: "Ady Csoda volt. Megszállott, gyönyörű emberpéldány, élő, elmúló, közöttünk járó csoda. Olyan szép, hogy aki megértette ezt a nagy szépséget és kiverekedte a jogot őrizni ezt a testet."
Ady halála után másik csatába keveredik. Persorozat az Ady családdal a hagyaték ügyében (Hatvany Lajostól Csinszka megkapja valamennyi Ady-vers tulajdonjogát), küzdelem, hogyan legyen tovább Ady nélkül. 24 éves ekkor, Nagyasszony, dáma. Elkövet hülyeségeket, de kemény, mint a szikla, tudatos és határozott. Liba, de a jobbak közül való.
- onagyz -
|
