(MTI) - A könyvet megjelentető Magvető kiadó szerint a Kossuth-díjas Esterházy Péterre oly jellemző motívumok közül a családtörténeti szál, a plátói szerelem, a házastársi szeretet és az önreflektív szövegvilág egyaránt helyet kap. Péczeli Dóra, a kötet szerkesztője úgy véli, hogy a mű nagyon érzelmes, de nem érzelgős regény.
Az anya iránti ambivalens szeretetet és az apához való közeledést vezérfonalként kezelő történet során a foci a korábban jellemző elméleti konstrukcióból valós szereplővé válik: az aranycsapat tagjaihoz fűződő sztorikat az anya révén idézi fel a kötet.
A Magvető kiadó ajánlójában megjegyzi, hogy "a Semmi művészet a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki ismeri a lesszabályt, és akinek nyelve, mely által a világhoz való viszonya meghatározódik, a futball nyelve. A fiú csak ehhez képest van, és minden és mindenki más is csak ehhez az anyafutballnyelvhez képest létezik. A futball, mely a szerző előző könyvében inkább a magántörténelem-írás eszköze és terepe volt, mostanra mint világszemléletet van jelen, melynek eredője az anyához és az anyanyelvhez való viszonyban gyökerezik: anyanyelv-komplexus."
Esterházy Péter első szépirodalmi kötete Fancsikó és Pinta címmel 1976-ban jelent meg, ezt egyebek mellett az 1979-es Termelési-regény, az 1982-ben megjelent Ki szavatol a lady biztonságáért?, az 1984-ben kiadott Kis Magyar Pornográfia, valamint az úgynevezett apakönyvek, a Harmonia Caelestis és a Javított kiadás követte 2001-ben és 2002-ben. A szerzőnek a legutóbb 2006-ban jelent meg két kötete: az Utazás a tizenhatos mélyére, valamint a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok... című írás.