Irodalomtörténeti könyvek

Irodalom

Hansági Ágnes: Az Ixión-szindróma. Identitás és kánon a romantikában és a modernségben valamint Bónus Tibor: A csúf másik - A saját idegenségének irodalmi antropológiájáról (Kosztolányi Dezső: Pacsirta) című könyveinek bemutatója a Fókusz Könyváruházban (1072 Budapest, Rákóczi út 14. ) lesz június 16-án (péntek), 17 órától. Hansági Ágnes kötetét Fried István irodalomtörténész, egyetemi tanár, Bónus Tiborét Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, egyetemi tanár mutatja be. A Ráció kiadó nevében köszöntőt mond: L. Simon László.

Hansági Ágnes: Az Ixión-szindróma. Identitás és kánon a romantikában és a modernségben
Ráció?Tudomány sorozat 7.

A művészettel való találkozásban megvalósulhat az az abszolút egyidejűség, a jelenlétnek és a részvételnek, vagyis a játéknak az a totális intenzitása, amelyben az olvasó, a művészet élvezője, akárcsak Ixión Orpheusz énekének hallatán, nem fut az elől, aminek látják, és nem kergeti azt, aminek látszani szeretne. A kölcsönzött pillantás idegenségében saját magát is idegenként látva éppen attól a Sajáttól szabadulhat meg, amelynek megértését az idő feltartóztathatatlan változásának való kiszolgáltatottsága teszi lehetetlenné a számára.

A kötetben tanulmányokat olvashatunk többek között Eötvös József: A falu jegyzőjéről, Jókai Mórról, Babits Mihály irodalomelméleti előadásairól, Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című regényéről, valamint Háy János: Xanadu című művéről.

Hansági Ágnes a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti Tanszékének adjunktusa. Első könyve Klaszikus ? korszak ? kánon - Historizáció és temporalitás-tapasztalat az irodalomtudomány történeti koncepcióiban címmel 2003-ban jelent meg az Akadémiai Kiadónál. Szerkesztésében jelent meg a Ráció Kiadó három tanulmánykötete ? Mozgó Világ Tanulmányok a hatvanéves Kulin Ferenc tiszteletére (2003); ?egy csonk maradhat? - Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról (2004); ?Mester Jókai? A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón (2005) ?, továbbá az Újragondolni a romantikát - Koncepciók és viták a XX. században című szöveggyűjtemény (Kijárat, 2003).

Bónus Tibor: A csúf másik. A saját idegenségének irodalmi antropológiájáról (Kosztolányi Dezső: Pacsirta), Ráció?Tudomány sorozat 8.

E könyv Kosztolányi Dezső Pacsirta című, 1923-ban megjelent regényének elemzését nyújtja. A szöveg jelentéstani összetettségét szorosan követve különféle interpretatív kontextusokat hoz játékba. Eddigi értelmezései lélektani és társadalomtörténeti példázatként értették a Pacsirtát. Az itt adott olvasat nemcsak antropológiai, esztétikai, poétikai, nyelv- és szubjektumelméleti szempontokkal gazdagítja és írja újra a pszichoanalízis és a társadalomtörténet interpretációs képleteit, hanem ? az említett diskurzusok összefüggéseit is szem előtt tartva ? elsősorban a regény önértelmező mozgására figyelmez. S ezen keresztül arra, milyen távlatokat nyit a Pacsirta az időbeliség, a történetiség értelmezésére, s hogyan láttatja irodalom és esztétikai tapasztalat mibenlétét, valamint élet és irodalom lehetséges viszonyát. A regény ugyanis a gyász, a szégyen és a részvét, az undorító és a csúf, a kívánatos és a szép, a sírás és a nevetés interpretánsai mentén saját olvasásáról, szöveg és olvasata viszonyáról is beszél. A csúf másik egy olyan kalandra invitálja olvasóját, amely az értelmezés invencióinak a szöveg lehető leghívebb olvasását, a mű összetéveszthetetlen egyediségéhez való nehéz, sőt lehetetlen hűséget teszi a feltételévé.

Bónus Tibor 1972-ben született Szentesen. Az ELTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén tanít, fő kutatási területe a 20. századi magyar és francia irodalom, az irodalomelmélet, emellett Moliére drámáival is foglalkozik. Korábbi kötetei: Diskurzusok összjátéka, Balassi Kiadó, Budapest, 2001; Garaczi László, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2002.