 |
Az irodalmi felolvasóest szereplői Beer György, Garai Róbert, Sólyom Tamás és Zsolnai Júlia. A zenét Sólyom Tamás jegyzi, az irodalmi anyagot Garai Róbert, a rendező állította össze.
Kiss József pályája kezdetén főként balladákat írt (Dal a szegény Árjeról, Simon Judit, Szép Batóné, Ágota kisasszony, Roboz Ágnes). 1882-ben, sikere teljében azonban abbahagyta a ballada művelését. A népies tematikát a város problematikája váltja fel, míg a zsidó sorsot némi iróniával, de egyúttal mégis romantikus szeretettel féltő verseket is ír (Jehova, Mécsvilág, Legendák a nagyapámról, Síró falak, Legenda). Témáját már a modern, nyugatos zsidó városi polgár szemszögéből ábrázolja. A nagyvárosi életből meríti tárgyát verses elbeszéléseinek (De profundis, Mese a varrógépről).
Költészete az elsők között mutatja a nyugati stílusirányzatok hatását, s így nagyvárosi tematikáján kívül formai megoldásaiban is a modernség első közvetítői közé tartozik.
Pályatársak Kiss Józsefről:
Ady Endre (1907): "Az én Jehovám, Istenem, Krisztusom, Sorsom, vagy mim, adna nékem negyven esztendőt - élni, tehát még kilencet és valamit. Nem fog adni, holott csak annyi esztendőt kérek életnek, amennyi óta KISS JÓZSEF ezen a búzatermelő és kalásztalan Magyarországon verseket ír. Adna nékem negyven esztendőt csak azért, mert nagy dolog volna azt megtudni, mit érez az ember, ha negyven évig király. Ha negyven évig úgy király, hogy mindig inkognitóra van kényszerítve s ha koronázni is csak olyan koronával koronázzák meg, mely historiátlan."
Herczeg Ferenc (1922) "Költő volt. Magyar költő. Ha tetszik: magyar-zsidó költő. Magyar keresztények és magyar zsidók egyforma jusson kisérhetik utolsó utján."
Kosztolányi Dezső: "KISS JÓZSEF ebben az időben költőfejedelem volt."
Babits Mihály (1907): "Mindaz, amit ma modern magyar költészetnek nevezhetünk, Kiss Józsefet vallja vezetőjének és központjának."
2005. március 23. szerda. 19:00
R.S.9 Stúdiószínház, Budapest, Rumbach Sebestyén u. 9.
Kapcsolódó:
Kiss József és az irodalmi környék
Kiss József életrajz
|
