Az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a BTK Hallgatói Önkormányzata konferenciát szervez, melynek apropója Ady Endre verseskötetének 100. évfordulója. A szerző 1906-os Új versek című a költői versbeszédet tekintve paradigmaváltó kötetének évfordulóját ünnepeljük; bizonyos értelmezések szerint határkőnek, a modern magyar irodalom kezdőpontjának számít ez a mű. A periodizációs szokások egy új korszak kezdetét valamely nevezetes dátumhoz kapcsolják.
A modern irodalom születését a magyar irodalomtörténet-írás és irodalomoktatás immár hagyományosan Ady Új verseinek publikálásához köti. Az utóbbi évtizedekben azonban számos olyan véleménnyel találkozunk, amelyek szerint az Új versek nem tekinthető vízválasztónak. Annál kevésbé, mert Ady költészete szinte a maga egészében idejétmúlt, a mai olvasó számára keveset mond, s erősen kétséges, hogy a magyar költészet fejlődésének első nagy teljesítményét kellene látnunk a századelő költőjének munkásságában.
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének két okból is kezdeményezi a "perújrafelvételt" Ady ügyében. Egyrészt azért, mert a tanszék korábbi vezetője, Király István alakította ki azt az Ady-képet a költőről írt két, hatalmas terjedelmű kétkötetes monográfiájában, amely egy egész korszak Ady-értelmezésére rányomta bélyegét. Akik Ady jelentőségét kisebbítik, korszerűségével szemben kétségeiket hangoztatják, nem utolsó sorban épp a Király által kialakított költő-imázzsal szállnak szembe. Másrészt pedig azért, mert az Ady-kritikai kiadást készítő műhely középpontja ezen a tanszéken van, s saját értelemzésük szerint kötelességük a nagy költő hagyatékának ápolása nemcsak a textológia, hanem az irodalomértelmezés szintjén is.
Én nem vagyok modern?
Konferencia Ady Endre: Új versek című kötete megjelenésének 100. évfordulója alkalmából
(ELTE Bölcsészettudományi Kar, ?A? épület, földszint, Kari Tanácsterem Múzeum körút 4.)
2006. május 3. délelőtt 9 óra 30
Elnök: Tarján Tamás
Előadások:
Veres András: Ady szimbolizmusának problémájához
Eisemann György: ?Mégis új?? A romantikus költészet modern retorikája Ady lírájában
Fráter Zoltán: Elhallgatás, elfojtás, hiány az Ady-versben
Angyalosi Gergely: A rész és az egész problematikája Ady és Kosztolányi egy-egy művében
Gintli Tibor: Ady beszédmódja az istenes versekben eszmecsere
2006. május 3. délután 14 óra 30
Elnök: Angyalosi Gergely
Előadások:
Bíró Béla: ?Csak a máé a rettenet?? Ady Endre: Új s új lovat
Tverdota György: ?Rákóczi, akárki, jöjjön valahára??. Ady és a kuruc költészet
kávészünet
Földes Györgyi: Örök visszatérés: Eliade és / vagy Nietzsche (Nyár-délutáni hold Rómában)
Buda Attila: Az emlékezés mint életértelmezés Ady Endre néhány periférikus versében eszmecsere
2006. május 4. délelőtt 9 óra 30
Elnök: Kenyeres Zoltán
Előadások:
Kappanyos András: Ady mint korszakküszöb
Bárdos László: Az írásmagyarázat nagyvonalúsága. Földesy Gyula: Ady Minden Titkai
Kosztolánczy Tibor: ?Az Ignotus kritikája megvadította az ellenségeimet.? Az Ady-recepció hullámai 1905-1908. között.
Nemeskéri Erika: Ady Endre és Elek Artúr találkozása
Valastyán Tamás: Ady Endre és Oláh Gábor kapcsolata
Zárszó: Kenyeres Zoltán
Ady Endre és akiknek nem kell - Kerekasztal Ady Endre költészetének mai fogadtatásáról
(Petőfi Irodalmi Múzeum, Károlyi Mihály u. 16.)
2006. május 4. délután 14 óra 30
Vitavezető: Tarján Tamás
Az eszmecsere felkért hozzászólói:
Ferencz Győző
Kenyeres Zoltán
Kulcsár Szabó Ernő
Láng József
Szegedy-Maszák Mihály
Veres András
Ifjú szívekben élek
Konferencia az ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézetének doktoriskolai és egyetemi hallgatói számára. ELTE Bölcsészettudományi Kar ?A? épület földszint, Kari Tanácsterem (Budapest, Múzeum krt. 4.)
2006. május 5. délelőtt 9 óra 30
A dolgozatok felolvasása
Zsűrizés
A Hallgatói Önkormányzat és a Magyar Irodalomtörténeti Intézet díjainak kiosztása.
