(MTI) - A regény valós történetet dolgoz fel: a Daniel atyaként híressé vált Oswald Rufeisen élettörténete nagyon sokban hasonlít Daniel Steinére. A könyv főhőse egy lengyel zsidó fiatalember, aki a németek elől egy kolostorban bujkálva katolikus hitre tér, majd életét kockáztatva, a Gestapo tolmácsaként zsidók százait menti ki a koncentrációs táborokból. A második világháború után egy krakkói kolostorban szerzetesnek álló Daniel testvér a Szentföldre utazik, hogy az őskeresztény közösségek mintájára felélessze Jakab, az Úr testvére egyházát, idealizmusáért azonban ott is meg kell küzdenie: vallása miatt nem kaphat izraeli állampolgárságot.
Ljudmila Ulickaja |
"Mintha Alexander Meny lehajolt volna az égből, és megveregette a vállam, hogy jól csináltad" - vallott Ljudmila Ulickaja arról, hogy március végén a regényért átvehette az orosz-német Alexander Meny-díjat. Az írónő számára azért is megható az elismerés, mert Alexander Menyt negyven évig a barátjának tartotta, és ő volt az, aki megismertette Oswald Rufeisennel, a könyvbeli Daniel Steinnel.
Ljudmila Ulickaja 1992-ben találkozott Oswald Rufeisennel; az írónőt először a második világháború alatt véghezvitt hőstettei ragadták meg, aztán rájött, hogy Daniel Stein életének második fejezete, amikor a fiatal pap letelepszik Izraelben, legalább annyira izgalmas. "Ez a fiatalember elképesztő életet élt, 18 évesen már a Gestapónak, később az NKVD-nek tolmácsolt, hogy embereket mentsen meg a biztos haláltól. Azt hiszem, e történet mögött elbújhat a Schindler listája". Ljudmila Ulickaja hozzátette: a könyvbeli Rufeisen egy új közösséget akart építeni, amely feloldja a judaizmus és a kereszténység között lévő évezredes ellentéteket.
"Daniel feltesz magának egy elsőre egyszerűnek tűnő kérdést: Miben hitt az én tanítóm, Jézus? Beleveti magát az őskeresztény, vallástörténeti irodalomba, és rádöbben, hogy a két vallás között nincsen feloldhatatlan ellentét. Azalatt a rövid idő alatt, amíg Izraelben volt, sikerült hidat vernie a két közösség, a két vallás közé, ami persze nem aratott osztatlan tetszést a vallási vezetők körében". Az írónő szerint Danielben egy katona hősiessége és ereje és egy vezető bölcsessége lakozott, és ő volt "a legcsodálatosabb ember", akivel élete során találkozott.
Bár először lineáris szerkezetben akarta megírni a legendás embermentő történetét, végül mégis a kollázsszerű szerkezetet választotta. Ljudmila Ulickaja a regényeiben felbukkanó, rendkívüli karakterekről elmondta: azokat az életéből, sokszor szűkebb környezetéből veszi, majd az írói fantázia segítségével az alaptémát kibővíti.
Az írónőt kritikusai az orosz realizmus folytatójának tartják, bár ő maga szívesebben nevezi magát a neoszentimentalizmus képviselőjének. "Nem tudom, ez pontosan mit jelent, de kétségkívül jobban tetszik nekem, mint a neorealizmus" - tette hozzá. Elmondta, hogy szerinte senki sem jellemezhető egyetlen stílusirányzattal. Úgy véli, érdemesebb a művekhez onnan közelíteni, hogy az adott alkotó mit fedez fel, milyen újat tud mutatni az adott korból.
Bár Ljudmila Ulickaja világhírű író, a családjában mégis inkább férje, Andrej Kraszulin az "igazi művész". "Mindig megkérdezik, nem sok-e ennyi művész a családban? Az egyik fiam ugyanis jazz-zenész. Az életben ez úgy néz ki, hogy én rohangálok közöttük, és mint egy igazi családanya, viszem nekik az ételt". A magyarországi programjáról elmondta, bár a hivatalos teendői nem sok időt engednek neki, meglátogatja orosz barátnőjét, aki több mint 40 éve él itt. "Természetesen nem mulasztom el felkeresni az egyik magyar barátomat, Forgách Andrást sem" - tette hozzá Ljudmila Ulickaja.
Korábban: