|
Áprilisban kortárs magyar költőnők szerelmes verseiből jelentet meg antológiát a Római Magyar Akadémia (RMA), a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. Az Akadémia székhelyéül szolgáló Falconieri Palotában - mely 1927 óta Magyarország tulajdona Róma szívében - Pálmai Nóra vezetésével műfordítói műhely is létezik, mely a kötetet majd olasz nyelvre is lefordítaná. Az antológia címe: Lecsukott szemeden át látom - Hervay Gizella A mondat folytatása című versének egy sora. Pálmai Nóra a kiadvány szerkesztőjeként beszélt Gergely Edittel.
- Már megjelent előző évben is egy kötetjük, szintén magyar költőnők verseiből. Ebben, hogy női lírára összpontosítanak, van némi feminista szellemiség is?
- Nem mondanám, hogy feminista szellemiség húzódna az antológia hátterében, habár ebben sem találnék kivetni valót. Évszázadok óta megszoktuk, hogy férfiak szerelmes verseit olvassuk, olyan verseket, melyek a nőkhöz, a nőkről szólnak, úgy, ahogy a férfiak látnak minket, és ahogy ők élik meg a szerelmet. Most megfordítottuk ezt a hagyományt, és összegyűjtöttünk olyan szerelmes verseket, melyek a férfiakhoz, férfiakról szólnak. Valójában ez egy játék. Olyan játék, mely segít sok mindent megérteni a férfi-nő viszonyról, az önmagunkhoz és a külvilághoz fűződő viszonyról, de sok mindent megértünk belőle közvetetten is a nők szerepéről a magánéletben és a társadalomban is.
Valójában a két antológia nem keresztezi egymást, azaz nem terheli az olvasót, hiszen a fordítások Magyarországon nincsenek forgalomban. Az első válogatás Kaffka Margittól indul, Nemes Nagy Ágnesen, Károlyi Amyn, Szécsi Margiton, Hervay Gizellán át. A most Magyarországon megjelenésre kerülő antológiát, melyben ma élő kortárs szerzők lesznek, eljuttatjuk a többi külföldi magyar kulturális intézethez is (17 ilyen intézet van), abban a reményben, hogy a válogatást több nyelvre is lefordítják.
- Milyen szempontok szerint választották ki a részvételre felkérendő szerzőket?
A szempontok gombolyagszerűen jöttek. Valójában minél szélesebb képet szeretnénk adni arról, hogy milyes sok női arca és hangja van a kortárs magyar költészetnek, és ennek elengedhetetlen és szerves része a határokon kívüli magyar hang is: így erdélyi költőnőket is felkértünk, küldjenek nekünk két-két költeményt. De talán valódi #8220;szakmai" szempontjaink nem voltak. Igyekszünk egy szép, gazdag gyűjteményt az olvasó kezébe adni, ami alapján esetleg majd önállóan is útnak indulhat a költészet sokirányú ösvényein, illetve olyan verseket beválogatni, melyek a szerelem kifürkészhetetlen természetét ábrázolják - női érzékenységgel.
- Az RMA a magyar kultúra egyik nagykövete a világban. Az erdélyi magyar irodalom népszerűsítése milyen teret kap ebben?
- Örömmel fordítunk kortárs erdélyi irodalmat is. Most éppen egy májusban sorra kerülő felolvasóest anyagán dolgozunk (Can Togay, Falcsik Mari és Karafiáth Orsolya versein), illetve Somlyó György Mesék a mese ellen ciklusán, de fordítottunk már Szőcs Gézától, Egyed Pétertől is, és valószínűnek tartom, hogy készítünk majd egy erdélyi kortárs antológiát is, de ez még csak terv. Talán egy apró adalék lehet, hogy fordításomban hamarosan megjelenik Olaszországban Polcz Alaine Egy asszony a fronton című regénye, és talán ez is segít majd abban, hogy az #8220;irodalmi figyelem" is Erdély felé, és főleg azok felé az összetett kulturális, nemzetiségi és identitás-kérdések felé forduljon, melyeket az itteni - nyugati, illetve olasz - átlagemberek nagyon nehezen érzékelnek, értenek meg. Gergely Edit - MAGÁNTERÜLET/
Pálmai Nóra Titkárságvezető. A JATE olasz szakán végzett 1995-ben. 2001 márciusa óta a Római Magyar Akadémia titkárságvezetője. Az Akadémia programjainak szervezésével és megvalósításával foglalkozik; feladatai közé tartozik az információszolgáltatás mind olasz mind magyar érdeklődőknek, a kulturális kapcsolatok elősegítése Magyarország és Olaszország között, továbbá az olaszországi magyar ösztöndíjasok gyakorlati kérdésekben történő tájékoztatása, eligazítása.
|
