Milián Orsolya: Szaddam nyakán Bin Laden (HVG-szemle)

   
   1.
   
   A HVG-nél is áremelés jelzi az új évet. Érdemes lenne megnézni, mennyire általános ez a döntés a sajtóban, de az És-hez képest mindenképpen pozitívumnak minősül, hogy a HVG csak egynéhány forinttal vitte feljebb a költségeket. Úgy látszik, van, akinek kevesebbe kerül 2003, és akad, akinek többe.
   

   
   2.
   
   Irak körül szorul az amerikai-brit hurok. Jelzi ezt egy minitérkép, amely az amcsi hadifelvonulást, a támaszpontokat mutatja (ezek szerint Iraknak sem lesz nehéz megtalálnia célpontjait). Mindazonáltal Amerika nyaka köré is húzódik valamely kötél lassacskán. A kötél végét nemcsak az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek fogják, hanem egyre szélesedő amerikai rétegek is. Azt a retorikai csúsztatást még csak-csak el lehetett nézni, ahogyan az Al-Káida és Oszama Bin Laden által szimbolizált ellenség egyszer csak Szaddammá és Irakká alakult, de azt már kevésbé, hogy Észak-Koreával kapcsolatban az USA nem talál se meggyőző érveket, se stratégiát. Pedig, ha minden argumentumok alapja az, hogy az atomfegyveres fenyegetést jelentő államokkal szemben szükséges valamely - lehetőleg harci - fellépést beiktatni, akkor Phenjant is fel kellene venni azokra a bizonyos célpont-listákra. Bush azonban egy helyben ácsorog, várakozik, és nem válaszol a nyílt fenyegetésre.
   
   3.
   
   Az Oktatási Minisztérium a felsőoktatást módosító reformjavaslatai kapcsán HVG-nk az egyetemi-főiskolai helyzetről kínál rövid körképet. Az OM a jelenlegi tömegképzést a hajdani elitképzésre szeretné visszaállítani. Ennek természetesen gazdasági reformoknak is kellene járnia, hiszen amíg a felsőoktatási intézmények minden hallgató után "fejpénzt" kapnak, addig nem áll érdekükben a létszámcsökkentés. Amíg viszont a helyek számát nem csökkentik, addig egyre több lesz a gyenge képességű/képzettségű diplomás. Azonban nem egyszerűen a hallgatói tömegek minden bajnak okai, az oktatók sem állnak a helyzet magaslatán.
   
   4.
   
   Ha 2003 a lapoknál áremelésben tükröződik, akkor a pápa számára a rózsafüzérben. II. János Pál 2003-at a rózsafüzér éveként hirdette meg, mely segédeszköz által nem elsősorban Isten, hanem a szeretet nevében kelletik imákat mondani. A rózsafüzér ökumenizációját jelenti az, hogy nem feltétlenül az Üdvözlégy Máriát kell mellé mondani, elégségesnek ítéltetett a Miatyánk is.

    Az ökumenizmus több éve kijelölt útján való haladáshoz azonban mégsem feltétlenül a katolikus imafüzér a lehető legjobb segédeszköz. Füzérfélét ugyan lehet találni a keleti vallásgyakorlatokban, de melléje ugyebár nem Miatyánkot mondanak - valószínűleg eme bevett szokásukon 2003-tól sem fognak változtatni -, a zsidók pedig semmi ehhez hasonlóval nem élnek.

   5.
   
   "Aki nincs ellenünk, az velünk van". "Mi a gyalogosok pártján állunk". "A szovjet-magyar barátság nem azt jelenti, hogy ha Moszkvában esik az eső, akkor Budapesten ki kell nyitni az esernyőt". Az előbbi, szállóigévé nemesült mondatok Kádár Jánostól származnak. A HVG most annak megy utána, Kádár saját elméncségei-e ezek, avagy egy szürke eminenciástól erednek-e. Különböző kutatók véleményét összesítve az arány fele-fele: egyfelől elképzelhető, hogy az államfő teljesen szabadon, továbbá magától fogalmazott frappáns bemondásokat, másfelől viszont az inspiráció sem lehetetlen.
   
   6.
   
   Változni fog a fegyvertörvény. A fő szigorítás jelen esetben a fegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozik. Ezen túl be kell bizonyítani a veszélyeztetettséget ahhoz, hogy az állampolgár önvédelemre tehessen szert. Paranoidok hátrányban.