 |
Előszó
A szabadság illata
A kreativitás a létező legnagyobb lázadás. Ha teremteni akarsz, meg kell szabadulnod minden beléd nevelt meggyőződéstől; máskülönben kreativitásod nem lesz más, mint másolás - mindössze egy indigómásolat lesz. Csupán akkor lehetsz kreatív, ha egyén vagy, a tömegpszichózis részeként nem tudsz teremteni. A tömegpszichózis nem kreatív; vánszorgó életet él, nem ismer táncot, sem dalt, sem örömöt; gépies.
Aki teremt, nem követheti a jól kitaposott ösvényt. Fel kell kutatnia a saját útját, magának kell keresgélnie az élet dzsungelében. Egyedül kell mennie; ki kell hullania a tömeg-elméből, a kollektív pszichózisból. A kollektív elme a legalsóbb elme a világon - még az úgynevezett idióták is felette állnak a kollektív idiotizmusnak. De a kollektivitásnak megvannak a maga vonzerői: tiszteli az embereket, becsüli az embereket, ha azok szüntelenül ragaszkodnak hozzá, hogy a kollektív elme az egyetlen helyes út.
Szükségszerűen következett, hogy a múltban minden kreatív embernek - festőknek, táncosoknak, zenészeknek, költőknek, szobrászoknak - le kellett mondania a tekintélyről. Egyfajta bohém életet kellett élniük, csavargóéletet; ez volt az egyetlen lehetőségük arra, hogy kreatívak lehessenek. Ez azt igényli, hogy ne élj annyira a jövőben. Ha érted, amit mondok, ha érzed, hogy igazság van abban, amit mondok, akkor a jövőben mindenki egyénként él majd, és nem lesz szükség bohém életre. A bohém élet egy rögzült, ortodox, konvencionális, tiszteletre méltó élet mellékterméke.
Aki teremt, nem követheti a jól kitaposott ösvényt. Egyedül kell mennie; ki kell hullania a tömeg-elméből, a kollektív pszichózisból.
Én azon dolgozom, hogy leromboljam a kollektív elmét, és minden egyént megszabadítsak önmagától. Akkor nincsenek problémák; akkor úgy élhetsz, ahogyan élni akarsz. Valójában az emberiség csak azon a napon születik meg igazán, amikor az egyént a lázadásában tisztelik. Az emberiség még nem született meg; még mindig a méhben van. Amit emberiségnek látsz, az csupán egy hatalmas szemfényvesztés. Hacsak nem adunk egyéni szabadságot minden egyes embernek, abszolút szabadságot minden egyes embernek ahhoz, hogy önmaga legyen, hogy a maga módján létezzen És azt, természetesen, hogy ne kelljen beleavatkoznia senkinek az ügyeibe - ez is a szabadság része. Senkinek nem kellene beleavatkoznia mások ügyeibe.
De a múltban mindenki beleütötte az orrát mindenki más dolgába - még az olyan történésekbe is, amelyek teljesen magánjellegűek, amelyekhez semmi köze a társadalomnak. Például, ha beleszeretsz egy nőbe, ahhoz mi köze a társadalomnak? Ez tisztán személyes ügy, nem a piacra való. Ha két ember megegyezik abban, hogy szerelemben egyesülnek, a társadalomnak nem lenne szabad beleavatkoznia. De a társadalom beleavatkozik minden lehetséges eszközzel, közvetlen vagy közvetett módon. A rendőr a szerelmesek közé fog állni, a bíró a szerelmesek közé fog állni. És ha ez még nem lenne elég, a társadalmak teremtettek egy szuperrendőrt, Istent, aki vigyázni fog rád.
Isten ideája a leselkedő szomszéd alakja, aki még a fürdőszobában sem hagy magadra, aki a kulcslyukon át kukucskál, figyeli, mit teszel. Ez undorító! A világ minden vallása azt mondja, hogy Isten szüntelenül figyel téged - ez undorító, miféle Isten az ilyen? Nincs más dolga, mint figyelni mindenkit, követni mindenkit? Úgy tűnik, ő a legvégső detektív!
Az emberiségnek új termőföldre van szüksége - a szabadság földjére. A bohémizmus egy reakció volt, egy szükséges reakció, de ha az én vízióm megvalósul, akkor nem lesz szükség bohémizmusra, mert nem lesz úgynevezett kollektív elme, amely uralkodni próbál az embereken. Akkor mindenki békében lesz önmagával. Természetesen nem kell beleavatkoznod senki dolgába - de ha a saját életedről van szó, azt a saját elhatározásaid szerint kell élned.
Csupán ekkor van kreativitás. A kreativitás az egyéni szabadság illata.
A kreatív ember olyan, akinek sikerül bepillantást nyernie, aki olyan dolgokat lát, amelyeket előtte még senki, olyan dolgokat hall, amelyeket előtte még senki - ez a kreativitás.
A vászon előkészítése
Amint eltűnik a patológia, mindenki teremtővé lesz. Engedd, hogy a lehető legmélyebb megértéssé váljon benned: csupán a beteg emberek destruktívak. Az egészséges emberek kreatívak. A kreativitás a valódi egészség illata. Amikor valaki valóban egészséges és egész, a kreativitás természetesen érkezik el hozzá, s feltámad benne az alkotás vágya.
A három dimenzió
Az emberiség mára válaszúthoz érkezett. Eddig egydimenziós emberekként éltünk, amit kimerítettünk. Most már sokkal gazdagabb emberi lényekre van szükségünk, háromdimenziósokra. A három dimenzió pedig: az első a tudatosság, a második a részvét, a harmadik a kreativitás.
A tudatosság: létezés, a részvét: érzés, a kreativitás: cselekedet. Az én elképzelésem szerint az új embernek mindhármat egyesítenie kell magában. Amit én adok neked, az a legnagyobb kihívás, amelyet valaha is kaptál, a legnehezebben véghez vihető feladat. Olyan meditatívnak kell lenned, mint Buddha, olyan szeretetteljesnek, mint Krisna, olyan kreatívnak, mint Michelangelo vagy Leonardo da Vinci. Egyszerre kell lenned mind egy időben. Csupán akkor érheted el a totalitásodat; máskülönben valami mindig hiányozni fog belőled. És az, ami hiányzik belőled, féloldalassá tesz, elégedetlenné. Nagyon magas csúcsra juthatsz fel, ha egydimenziós vagy, de csupán egy csúcs leszel. Én azt szeretném, ha egy egész Himalája-láncolat lennél; nem csupán egy csúcs, de csúcs csúcs hátán.
Nagyon magas csúcsra juthatsz fel, ha egydimenziós vagy, de csupán egy csúcs leszel. Én azt szeretném, ha egy egész Himalája-láncolat lennél; nem csupán egy csúcs, de csúcs csúcs hátán.
Az egydimenziós ember kudarcot vallott. Nem sikerült csodálatos Földet teremtenie, nem tudta megteremteni a mennyországot a földön. Kudarcot vallott, teljes kudarcot! Teremtett néhány csodálatos embert, de nem tudta átalakítani az egész emberiséget, nem tudta felemelni az egész emberiség tudatosságát. Csupán néhány egyén világosodott meg itt-ott. Ez már nem segít többé. Több megvilágosodott emberre van szükségünk, méghozzá háromdimenziós módon megvilágosodottra.
Én így definiálom az új embert.
A Buddha nem volt költő - de az új emberiség, azok az emberek, akik most válnak buddhává, költők lesznek. Amikor azt mondom: "költő", nem úgy értem, hogy verseket kell írnod - költőinek kell lenned. Az életednek kell költőinek lennie, a megközelítésednek kell költőinek lennie.
A logika száraz, a költészet élő. A logika nem tud táncolni; a logika számára lehetetlenség a tánc. A logikát táncolni látni, az olyan lenne, mintha Mahátma Gandhí táncolna! Nagyon nevetségesen festene. A költészet tud táncolni; a költészet a szíved tánca. A logika nem tud szeretni - beszélni tud a szeretetről, de szeretni nem tud; a szeretet illogikusnak tűnik. Csak a költészet tud szeretni, csak a költészet képes beleugrani a szeretet paradoxonába.
A logika hideg, nagyon hideg; mindaddig jó, amíg matematikáról van szó, de az emberiség tekintetében nem jó. Ha az emberiség túl logikussá válik, akkor az emberiség eltűnik; akkor csak számok vannak, nem emberi lények - behelyettesíthető számok.
A költészettől, szeretettől és érzéstől mélységet, melegséget kapsz. Olvadtabbá válsz, veszítesz a hidegségedből. Emberibbé válsz. A Buddha szuperember, efelől semmi kétség, de elveszíti az emberi dimenzióját. Túlvilági jelenség. Megtalálható benne a túlvilági létezés szépsége, de nincs meg benne Zorba, a görög szépsége. Zorba nagyon evilági. Én azt szeretném, ha te egyszerre lennél mindkettő: Zorba, a buddha. Meditatívnak kell lenni, de nem az érzések ellenségének. Meditatívnak kell lenni, de tele érzéssel, csordultig szeretettel. És kreatívnak kell lenni. Ha a szereteted csupán egy érzés, amelyet nem változtatsz cselekedetté, nem lesz hatással az emberiségre. Valósággá kell tenned, materializálnod kell.
Ez a három dimenziód: létezés, érzés, cselekedet. A cselekedet foglalja magában a kreativitást, mindenfajta kreativitást: zenét, költészetet, festészetet, szobrászatot, építészetet, tudományt, technikát. Az érzés foglal magában mindent, ami esztétikai: szeretetet, szépséget. A létezés pedig a meditációt, a tudatosságot öleli fel.
Édesvíz Kiadó, 2005. 2290 Ft.
|
