|
A mű: Marc Martin: Járt utat kétszer járj.
Alexandra, Pécs, 2004.
A Szextett - Kritikai beszélgetéssorozat folytatásaként induló új szériában öt kritikus vitázik kortárs irodalmi művekről, öt ülésben, havonta egyszer. Minden alkalommal más-más résztvevő választja ki a vitára bocsátott művet a közelmúltban megjelent szépirodalmi palettáról. A választás kritériuma, hogy a könyv a kritikus ízlését tükrözze, de alkalmas legyen a gondolatok és értékítéletek ütközőpontjává válni. Pofonok nagy valószínűséggel nem fognak elcsattanni, ám a vitapartnerek dolga, hogy eldöntsék, osztják-e a könyvet méltató véleményét, avagy megingatni, vitatni kívánják.
Minden alkalommal más és más áll helyt a moderátor szerepében is. Mindig az, aki vélhetően a legsemlegesebb (nem képvisel sem sarkalatosan pozitív, sem kifejezetten negatív véleményt) a könyvvel kapcsolatban.
Ez alkalommal a moderátor: SZERBHORVÁTH GYÖRGY
***
PÍ
1. A PÍ, más néven a Ludolph-féle szám az egyik legfontosabb matematikai állandó, tetszőleges körben a kerületnek és az átmérőnek a hányadosa. Közelítő értéke: 3,14. A mi értelmezésünk szerint valamiféle vitában létrejövő átlagértéket, közmegegyezést jelent a kiválasztott műről.
2. A megszépítés kua-ja. A Ji-King képjele. Jelentése: a PI a szépség, megjelenés, forma, esztétika, vagyis a külső jele, amelynek drámája nem más, mint hogy látszat és valóság ritkán fedik egymást. Jósjelként arra figyelmeztet, hogy sosem biztos, hogy jól, hitelesen látjuk, amit szemlélünk.
***
Marc Martin: Járt utat kétszer járj című könyvéről
"...mindannak, ami Marc Martin szövegéből árad, a magyar nyelv a forrása. Nem az egyedüli forrása. Az idegen nyelv meghódításából, birtokbavételének szeszélyes izgalmából, a nyelvi ízlelés élvezetéből táplálkozik, egy francia, aki a francia irodalmi hagyományt mintegy beleírja a magyar nyelvbe, ám a magyar nyelvbe érve a saját kajánsága, a saját kárörvendezése, a saját gonoszkodása emészti el.
Martin olvasása közben egyenletesen, kitartón, elháríthatatlanul örülni kell. Holott elbeszélői anyaga láttán sok mosolyognivalója nem marad senkinek. Sötétségbe visz, felhorzsol, homályból hurcol át homályba, akkor a legmagányosabb, amikor nincsen egyedül, fájdalmas.
Könyvének nagy kérdése marad, hogy az ember szerelmes lelet-e egy idegen nyelvbe. Vagy ha szerelmes, akkor a nyelvi szerelem csillapíthatja-e. Az anyanyelvébe nem érdemes szerelmesnek lennie, hiszen amúgy is örök az ödipális kapcsolat. Egy ilyen furcsa szerelem nem áll-e tiltás alatt. Nem a bálványimádás sajátos formája-e. Vagy mit tegyen az ember, ha mégis megesik vele, ha egyszer szabadságában ennyire elátkozott." (Nádas Péter)
***
A KÖVETKEZŐ KRITIKAI VITA
2004. DECEMBER 16-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN LESZ!
A VITÁRA BOCSÁTANDÓ KÖNYVET VIRGINÁS ANDREA VÁLASZTJA KI. MODERÁTOR: SZILASI LÁSZLÓ.
Műcsarnok, Budapest XIV., Hősök tere - Információ: 460-7000 - http://www.mucsarnok.hu - info@mucsarnok.hu
|
