 |
| Kulka János |
Radnóti Miklósnak a bori munkatábortól Abdáig vezető útja legalább olyan jól datált, mint életének más, naplókból is ismert időszakai. Az irodalomtudósok után ugyanis a Belügyminisztérium nyomozói is vizsgálni kezdték fogsága és halála körülményeit. Ma már pontosan tudjuk, hogy a költőt nem német katonák, hanem nála öt-tíz évvel fiatalabb, név szerint is ismert magyar keretlegények és az őket vezető altiszt ölték meg 1944 novemberében.
A költő életének utolsó néhány hónapját annak legjobb ismerői követik végig a Radnóti 100 éve szombati adásában: Kőszegi Ábel, aki szinte órányi pontossággal számol be könyvében a Budapestről Borba kerülő, majd onnan visszainduló munkaszolgálatosok, tisztek, keretlegények sorsáról, illetve Csapody Tamás, aki a Kőszegi-tanulmány hatására indult nyomozás dossziéiból vizsgálta a korszakot.
Radnóti Miklós kálváriája 1944 májusában kezdődött. A harmadik munkaszolgálatra berendelt költőt sokan próbálták megmenteni: a költő Vas István mellett a későbbi kultúrpolitikus Aczél György, Kun Miklós pszichiáter és az akkor fiatal irodalmár Lengyel Balázs is. Az életmű táplálta legendával ellentétben Radnóti nem akarta feláldozni magát, de barátai "csak" hamis papírokat szereztek neki, búvóhelyet nem tudtak, ezért a megmenekülés legvalószínűbb módjának számára a munkatábor tűnt.
Szerencsésnek számított a munkaszolgálatosok között is, hiszen a Bortól 41 kilométerre lévő, a többinél kevésbé szigorú Heidenau táborba került, ahol az őt haláláig kísérő, majd egy német koncentrációs táborban meghalt orvos barát, dr. Bárdos József őrizte az egészségét. A gyenge koszttól és a kemény fizikai munkától legyengült Radnótit a barátoknak és segítőknek sikerült bejuttatniuk a tábort elsőként elhagyó csoportba is - ez lett a veszte. Az ottmaradtakat a partizánok felszabadították, az első csoportot pedig a front elől menekülő őrök kegyetlen iramban hajszolták keresztül az akkori Jugoszlávián és Magyarországon a náci haláltáborok felé. Közben százával gyilkolták le azokat a legyengült foglyokat, akik lassíthatták volna a menetet. Utoljára Abdánál hagytak maguk után tömegsírt.
A Radnóti 100 éve szombati, utolsó előtti adásában Kulka János, Börcsök Enikő, Wéber Kata, Petrik Andrea és Kézdy György, valamint a szobrász Varga Imre tolmácsolásában ismerhetik meg a nézők a költő utolsó, a Bori noteszben fellelt verseit, így a többi közt a Hetedik eclogát, az Erőltetett menetet, a Razglednicákat, valamint az Egyszer csak és a Gyökér című költeményeket.
