Bor, mámor, Murokffy

Versekkel kezdte, majd átnyergelt a prózára. A próza otthonosabb terepnek tűnt?

Sok más pályatársamhoz hasonlóan én is versekkel kezdtem, most is jegyzem a Félhalott fehér férfiak ciklusát, de csak a magam szórakozására. Először rövid lélegzetű szövegeket írtam, és Nagy Koppány Zsolt író azt ajánlotta, hogy érdemes lenne egy nagyobb terjedelmű szövegbe is belefognom.

Honnan jött első, Murokffyban vérré válik az abszint és lóvá teszi az ördögöt című regénye ötlete?

Épp otthon, Erdélyben voltam, amikor megszületett a gondolat. Rövid kis történeteket küldözgettem az akkori barátnőmnek, hogy megnevettessem, majd a főhős vagánysága, pimaszsága és fékezhetetlen mesélőkedve arra késztetett, hogy folytassam őket. Emlékszem, a regény helyszíne először az Egyesült Államok lett volna a húszas években, de később meggondoltam magam. Murokffy szépen visszatántorgott Magyarországra.

 A regény a századforduló időszakában játszódik. Miért pont az Osztrák-Magyar Monarchia fogta meg?

Szülővárosom, Dicsőszentmárton abban az időszakban virágzó város volt. Sándor János főispán Tisza István sógoraként mindent elintézett, amit csak lehetett, sőt a vármegyeházát a korszak sztárépítésze, Alpár Ignác tervezte. Én már sajnos a település egészen más arcát ismertem meg, de mindig vonzott ez a régi dicsőség. Nagyapám sokat mesélt nekem erről a korszakról, és ezekben a történetekben egy izgalmas város képe bontakozott ki előttem, amely száz évvel ezelőtt fejlettebb és polgáribb volt, mint a mai.

A könyv minden karakterét a képzelet szülte?

Nem egészen. Több karaktert a barátaim, ismerőseim ihlettek. Megjelenik például a regényben a Magyar Nemzet fotósának, Bach Máténak a figurája. Érdekesség, hogy Murokffy ezzel a szereplővel próbál meg betörni a Károlyi-palotába, hogy megfékezze a démonokkal kacérkodó Károlyi Mihályt.

A figurák megalkotásában hatott Önre egy-egy irodalmi előd?

Mindig tetszett, hogy egyes írók megalkották a sajátos, hozzájuk kötődő figuráikat, például Krúdy Gyuláról mindig eszünkbe jut Szindbád, Tersánszky-Józsi Jenőről pedig Kakukk Marci. Én is szerettem volna egy főhőst, amelyet a saját ízlésemre formálhatok, és aki egyfajta ellentéte a kortárs irodalom pipogya, férfiatlan alakjainak. Murokffy szereti a hazáját, a nőket és a jó borokat. És ez éppen elég.

Meglehetősen változatos a regény fogadtatása. Hallgat az olvasói véleményekre?

Kaptam hideget-meleget. Szerzőként csak az érdemi kritikát tartalmazó észrevételeket tudom hasznosítani, a rosszindulatú és megalapozatlan mocskolódás előtt tanácstalan vagyok. Volt, akinek Murokffy nem a holnap hőse, és olyan olvasó is akadt, aki jelezte: randevúzna Murokffyval.

A Debüt díj milyen segítséget nyújthat a pályakezdő szerzőnek?

Szép dolog, hogy léteznek nagy díjak, melyekkel jelentős életműveket ismernek el, de a korai méltatás szükséges a minőségi munka folytatásához. Önbizalmat adhat a fiatal szerzőnek, hogy érdemes dolgoznia, és ha lehet, legyen még pimaszabb.

Dolgozik már az új könyvén?

Igen, amikor újságírás, edzés és borozás között tudok rá időt szakítani. Az Elvásik a török félhold cselekménye szintén a Monarchia korában játszódik, 1896-ban. Az egész ország ünnepel, miközben a törökök megszállják Budapestet. Áltörténelmi regény ez, hiszen a cselekménye tiszta fikció, de a keret, amennyire csak lehet, hiteles. Például az egyik szereplő olyan cigarettát szív, amit tényleg forgalmaztak abban az évben, sőt még a dohányösszetétel arányait is ismerjük. Talán nincs is jobb játék ennél.

Ayhan Gökhan