A MANK Alkotóművészeti Szalont ezúttal új helyszínen tartották meg: az első kerületi Jókai Anna Szalon századelejei neoreneszánsz épülete méltó helyszíne volt a beszélgetésnek. Tardy-Molnár Anna, az Alkotóművészeti Szalont rendező MANK ügyvezető igazgatója örömét fejezte ki, hogy az Úri utcai épület után még szebb helyszínt találhattak az összművészeti programsorozatnak.
A beszélgetésen kiderült: a polgármester maga is jó barátságot ápolt Kányádival, akinek sokszor felajánlotta saját lakását budapesti tartózkodása idejére, egészen addig, amíg meg nem találták a számára megfelelő állandó lakhelyet, tabáni otthonát, ahová aztán oly gyakran zarándokoltak a fiatalok, hogy hallgassák történeteit, és tanuljanak tőle.
Az irodalom bölcs öregje a Budára költözést követően sem tétlenkedett, hamar ötletek sora fogalmazódott meg benne a környezet további gazdagítására. Egy padokkal körbevett kutat álmodott meg a közeli térre, ahol egy Hargitáról hozott sziklából folyna az ivóvíz. Az ő fejéből pattant ki a Mesemúzeum létrehozásának ötlete is, amit aztán 2012-ben nyitottak meg a kerületben.
Generációk nőttek fel történetein, versein, az általa szerkesztett Napsugár című gyermeklap hasábjait olvasva, ugyanakkor iróniával átitatott szövegei mögött felsejlenek fájdalmai a Ceau?escu-éra alatt elszenvedett megpróbáltatások miatt.
Kányádi költészetének legfontosabb üzenete a szülőföld szeretete, a táj, a kultúra és az ember egysége, az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors. A Kossuth-díjas költő minden sora újra közel hoz minket a természethez.
Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond
