Irodalom
Portréfilm Regős Mátyás költőről, íróról
„Az írás nekem arra ad lehetőséget, hogy magamnál, saját lényemnél valami jobbat és többet hozzak létre.”
„Másoknak egyre szimpatikusabb, magamnak egyre érdektelenebb vagyok” – Regős Mátyás Patyik Fedon élete című könyvéről
Patyik Fedon bátrabb, sőt vadabb, bevállalósabb, életre készebb, elszántabb égi mása Regősnek, szóval olyan figura, amilyenné az író – hiába is vágyna lenni – soha nem lehet.
„Írni nekem olyan, mint folyamatosan előzni próbálni egy kanyargós-szerpentines úton”
Sztercey Szabolcs 1991-ben született Gyergyószentmiklóson. A Móricz-ösztöndíjas szerző mérnöknek készült, végül filmrendezőnek tanult. Jelenleg rövidfilmeket rendez. Idén jelent meg Plüssbolygó című második kötete.
Eleven Költők Társasága – Regős Mátyás: Első levél
Regős Mátyás verse az Eleven Költők Társasága feldolgozásában.
Európa ege alatt – Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása
A XIX–XX. század fordulójának legnagyobb magyar könyvgyűjtője, gróf Apponyi Sándor (1844–1925) unikális Hungarica-gyűjteményébe enged bepillantást az Országos Széchényi Könyvtár Európa ege alatt. Szemelvények a 16–19. századi magyarságképből című kamarakiállítása.
Ne csak a fejét, hanem a kezét, szívét, érzékeit is használja
Nyolc fergeteges év egy Waldorf-iskolában.
„Még sok mindenben szeretném kipróbálni magam” – Interjú Regős Mátyás költő, íróval
Huszonhét év, két publikált kötet, kitüntetések és ösztöndíjak sora: nagyon úgy tűnik, hogy Regős Mátyásnak bejött az irodalom. Továbbra sem lazít, új műfajokkal kísérletezik, doktorizik, költözik. Ha mindezekhez azt is hozzávesszük, hogy már két kislány apukája is, akkor még figyelemreméltóbb a teljesítménye. A hét szerzőjével családjáról, írói példaképéről és klímaszorongásáról is beszélgettünk.
Eleven Költők Társasága – Marcsák Gergely: Fekete-Tisza
„S ha elhagynak a szenvedések, a vén hucul tutajra tesz. Terít egy inget szemfedélnek fölém, s az Úrhoz átevez.”
„Azok a jó mesék, amelyek időben érkeznek”
A Róka úr és Kompánia gyerekkönyvesbolt tulajdonosaival, Borbiró Andreával és Vörös Júliával Parti Judit beszélgetett a MeseCentrum oldalán.
„Lehet, hogy elmorzsolok egy-két könnycseppet”– Átadták a Szépíró-díjakat
„Nem sírtam, mert nem illik sírni, de ha Wirth Imre csodálatos laudációját elolvasom, lehet, hogy elmorzsolok egy-két könnycseppet” – mondta a Kultúra.hu-nak Kemény István, akit szépirodalom kategóriában díjaztak. A Szépírók Társasága Egyesület október 30-án a Három Hollóban tartott díjátadóján az értekező próza kategóriát Bánki Éva nyerte, a Junior Szépíró-díjat Fenyvesi Orsolya, a Kéri Piroska-díjat pedig Karádi Éva kapta.
„Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány” – Marcsák Gergely verseskötetéről
Marcsák Gergely, a pályája elején tartó fiatal költő önmeghatározása szerint kárpátaljai magyar. Kincseshalomon született 1990-ben, a verseket nemcsak írja, de énekli is. Ifjú kora ellenére máris számos irodalomszakmai elismeréssel büszkélkedhet, többek közt a Gérecz Attila-díjat és a Magyar PEN Club Khelidón-díját is megkapta.
Eleven Költők Társasága – Marcsák Gergely: Mátyás anyja Prágában
Marcsák Gergely a mai világra, napjaink értékzavaros jelenségeire reflektálva írta át Arany János Mátyás anyja című balladáját. A mű szatirikusságát a filmetűd oknyomozó dokumentumriport formájában emeli ki.
Portréfilm Marcsák Gergely költőről
„Marcsák Gergely vagyok, harmincéves., foglalkozásomat tekintve költő, bár ezt a legnehezebb ilyen egyenesen kimondani.”
„Az egész életemet az írásra tettem fel” – Kemény István 60
A fiatal költőgeneráció mesterként tekint rá, pályatársai elismerését, szeretetét is bírja, és szakmai díjaknak sincs híján, ő mégis örökösen kételkedik magában. Talán pont ezért lehet mindenki számára példakép Kemény István, aki október 28-án ünnepli hatvanadik születésnapját.
Budapest szerbiai (meg)írója – Beszélgetés Dragan Velikićtyel
Dragan Velikić 1999–2000-ben, Szerbia NATO-blokádja idején Budapesten élt. Ennek kapcsán beszélt Méhes Károllyal egy Szív utcai írógépjavítóról, a kedvenc budapesti kocsmájáról és még sok egyébről az 1749 oldalán.