Irodalom
„Igenis van élvezhető, átélhető, mély szépirodalom ma” – Szöllősi Mátyással beszélgettünk
A határhelyzetek, a megoldhatatlannak tűnő szituációk érdeklik, és ez ugyanúgy igaz költészetére és prózájára, mint fotós tevékenységére: több olyan képsorozata készült, amely nehéz körülmények között, például Kárpátalján vagy Baskíriában élő emberek mindennapjait mutatják be.
Magába csavarodó labirintus – Szeifert Natália Örökpanoráma című könyvéről
Szeifert Natália Örökpanoráma című, a Kalligram Kiadónál megjelent könyve, a szerző negyedik regénye az utóbbi idők egyik legzajosabb könyvsikere, és nem érdemtelenül. A Mészöly Miklós-díjjal kitüntetett, nagyregény-terjedelmű alkotást minden könyvmolynak bátran ajánlhatom.
„Éva néni, hogy tetszett arra rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, de nem buták?” – Janikovszky Éva húsz éve halt meg
Húsz éve, 2003. július 14-én halt meg Jankovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, akinek életműve a felnőtteknek is szól.
„Outsider típus vagyok” – Sándor Zoltán bánátiságról, írásról és háborúról
Sándor Zoltán novellista, újságíró, szerkesztő, műfordító mindenhol olvas. Buszon, postán a sorban, orvosi váróban, ébredéskor és lefekvés előtt. S ha épp nem olvas, akkor moziban ül, vagy zenét hallgatva ír. Esszét, tárcát, novellát, vagy írásaival a Magyar Szó napilap hasábjait színesíti.
Kiadatlan Radnóti-fordítást adott közre Balogh Tamás az 1749-en
Johan Huizinga (1872–1945) nagy hatású holland történész, egyetemi tanár A halál alakja Danténál című esszéjének Radnóti Miklós által készített és ez idáig kiadatlan fordítását adta közre Balogh Tamás irodalomtörténész, műfordító, kritikus az 1749.hu-n.
„A mérce nagyon magas” – Schöck Gyula könyvművész a Budai krónikáról
Schöck Gyula a Budai krónika közelmúltban bemutatott hasonmás kiadásának tervezője. Szépség és hitelesség kapcsolatáról, a könyvművész életének nagy pillanatairól és a Hess András nyomán tervezett új betűtípusról beszélgettünk vele.
Egy szó mint száz: Weöres-versek egy szóban
Örkény István egypercesei nyomán egyszavasoknak lehet nevezni Weöres Sándornak azokat a verseit, amelyek egy szóból állnak. Különlegesek és egyediek. Lássuk őket!
Hamis papírokkal „felszerelt” vízihulla és a helyi maffia is segítette a szicíliai partraszállást
A második világháborúban 80 éve, 1943. július 10-én szálltak partra Szicília szigetén az angol és amerikai csapatok, megtéve az első lépést az Európa felszabadításához vezető úton. A Husky fedőnévre keresztelt hadművelet sikerrel járt, mindössze 38 napig tartottak a harcok.
Bibliai ételek, avagy mit ehetett Jézus az utolsó vacsorán
Miért nem lehetett alma a tiltott gyümölcs? Mit ettek az utolsó vacsorán? Mit mond a tudomány a titokzatos mannáról? Ezekről is kérdeztük Fráter Erzsébet botanikust, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátorát.
„Egyébként én is oda igyekszem” – Berta Ádám Szöszmösz, a tündéregér című könyvéről
Mese, modern mese, egyáltalán nem is mese, pszeudomese? Berta Ádám, a szegedi születésű, Baumgarten-díjas író és műfordító idén megjelent és a Margó Irodalmi Fesztiválon frissen bemutatott könyvét ajánljuk.
„Soha nem érdekelt, hogy dokumentáljam az életemet” – Petri György különbözése
Petri György a kádárizmus egyik legjobb költője volt, akinek hányattatásokkal, kiszolgáltatottsággal teli, mégis kalandos életútját foglalja össze a nemrég megjelent Petri György különbözése. Pál-Lukács Zsófia teljes írása a Helyőrség oldalán jelent meg.
„Lusta embernek tartom magam” – Zalán Tibor a termékeny gondolatokról és az elfáradásról
„Néha úgy látom, hogy amikor verset írok, akkor érdemesebb és érdekesebb ember vagyok, mint egyébként. Több, mint előtte és utána. Talán ezt szokták ihletnek hívni.” Zalán Tiborral az idei könyvhétre megjelent, Reménytelenek című kötete apropóján beszélgettünk.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem?
A szerelem egyidős az emberiséggel, sok nép mitológiájában alapvető szerepet játszik. Szerelemben és háborúban mindent szabad, tartja a mondás, de nézzük meg, milyen szervezőerő ez egyes kultúrákban.
A stílus varázslója – Guy de Maupassant fordulatos élete
1893. július 6-án halt meg Guy de Maupassant francia író, a novella műfajának egyik legnagyobb mestere.
„Nem nehéz, nem szürke” – Zemlényi Attila költő a közös miskolci sorsról
Soha senkit nem bosszantottam még annyira fel a kérdéseimmel, mint Zemlényi Attilát. Az interjúra csak két részletben adatott lehetőség, és mindvégig bizonytalan volt, lesz-e belőle végül is valami. Most, hogy leírva látom, mégis úgy érzem: érdemes volt megküzdeni érte.
Franz Kafka, a kettős életű író
1883. július 3-án született Franz Kafka, „a szorongás írója”, akinek életében csak kevés műve jelent meg, az irodalmi közvélemény csak halála után fedezte fel különleges világát.