Irodalom
A. I. – Emberi nyelv értelem és érzelem nélkül?
A szavak képesek érzelmeket kiváltani. A mesterséges intelligencia ugyan már beszél, de egyelőre nem képes érzelmi szinten azonosulni a nyelvvel, és nem is dolga, hogy a jelentések mélyebb rétegeit kutassa. Ez azonban befolyásolja a létrehozott szövegek nyelvi minőségét is.
Fikciók nélkül – Konrád György
Kilencven éve, 1933. április 2-án született Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus.
„Addig akarok élni, amíg nőt tudok ölelni meg lovat megülni” – Interjú Kun Péterrel Ázsiáról, állattartásról
A magyar embernek a ló mindig kapocs marad a természethez és a saját történelméhez – állítja Kun Péter, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, négy Európa-bajnoki cím és két ezüstérem tulajdonosa, westernlovas, marhatenyésztő, keletkutató, gazdálkodó.
A kamaszokra fókuszál az idei sepsiszentgyörgyi könyvvásár
„Lapozz élményt!” jelmondattal idén második alkalommal szervezik meg Sepsiszentgyörgyön a SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált május 25-e és 28-a között.
A bércre esett fa – Bölöni Farkas Sándor életregénye
A reformkori útinaplóíró, Bölöni Farkas Sándor életéről Mikó Imre, az 1911-ben Bánffyhunyadon született és 1977-ben Kolozsváron elhunyt író és kisebbségi jogvédő hiánypótló könyvét olvastuk, amely az unitárius egyház gondozásában látott napvilágot.
„Gyöngéd, magasztos hölgyszellem”– Női szerepek a reformkorban
Gróf Teleki Lászlóné báró Mészáros Johanna volt az első nő, akinek nekrológja megjelent a Pesti Hírlapban, ráadásul a vezércikk helyén. És ő volt az egyetlen nő, akiről Toldy Ferenc, az Akadémia titkára emlékbeszédet tartott.
Budapest nagyregénye – 23 szerző 23 története
Budapest fővárosa nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben, amelynek eredményeként idén megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.
Az anyanyelv ünnepe keleten – Egy szó mint száz
Először akkor kaptuk fel a fejünket a zsűritársaimmal, amikor az egyik diák a Carpe diem! (’Élj a mának’) latin mondást a YOLO angol betűszóval együtt említette. Ez utóbbi a You only live once!, azaz „Csak egyszer élsz!” mondatból származik.
Otthon a hazában – Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas
Weiner Sennyey Tibor az egyik legsokoldalúbb irodalmárunk: prózaíró, költő, színpadi szerző, műfordító, esszéista, a Drót című lap főszerkesztője és tanár. Friss József Attila-díja apropóján kértük, meséljen pályakezdéséről, irodalomfelfogásáról, Hamvas Béla iránti rajongásáról és a méhészkedésről.
Egy eltűnt vallási közösség nyomában – kerekasztal-beszélgetés az erdélyi szombatosok történetéről
Az erdélyi vallási kultúra egy érdekes, mára eltűnt szegletét kutatta éveken át Újlaki-Nagy Réka, aki a szombatosok hitközösségéről fennmaradt forrásokat vizsgálta. Kutatási eredményeit nemrég angol nyelven is kiadta, ennek alkalmából szerveztek a témában kerekasztal-beszélgetést.
„A műveltség okos ébrenlétem fönntartója legyen!” – Ágh István
Március 24-én nyolcvanöt éves Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Nemzet Művésze.
Halott föld ez – Shrek Tímea kárpátaljai író első kötetéről
Shrek Tímea beregszászi írónő első novellagyűjteménye a pandémia kitörése előtt jelent meg. A járványt gazdasági válság és háború követte, Kárpátalja sorsa nem könnyebbedik, és mi aggódva olvassuk, miket írtak és írnak nekünk a határ túloldaláról.
Több száz Petőfi-kézirat vált elérhetővé az OSZK online adatbázisában
Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából mintegy ötszáz, a költőhöz kapcsolódó kézirattal bővült szerdától az Országos Széchényi Könyvtár(OSZK) internetes tartalomszolgálatatása, a Copia.
Érdemes megtanulni jelen lenni – Bánkövi Dorottya írásról, fotózásról, zenélésről
„A zene és a fényképezés együttesen támogatja választott szakmámat, az írást. Hozzátesznek látásmódban, gondolati síkon, formailag és a ritmusban. Ezek most éppen egy operalibrettó készítésében kapcsolódnak össze, amelyen zeneszerző édesapámmal közösen dolgozunk."
A kín gyöngyei – A Petőfi múzeum Hajnóczy–Nádas-kiállításáról
A Petőfi Irodalmi Múzeum A létezés botránya – Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világai című kiállítása bővelkedik drámai elemekben. Arra figyelmeztet, hogy írni éppúgy lehet vérre menő, vesztünket csupán regisztráló helyzetjelentés, mint a fegyelem erejével traumáink fölé kerekedő birkózás.
Dragomán György: Nemcsak főzni kell megtanulni, de enni is tudni kell
Az irodalmat kedvelők regényeiről ismerik, a haspókok és az ínyencek kíváncsiságát pedig receptjeivel kelti fel. Akadnak olyan könyvmolyok is, akik haspókok, és olyan ínyencek is, akik nem bánják, ha két recept között megbújik egy novella vagy regényrészlet. Természetesen az evésről.