Irodalom
„Ki kellett tágítani a műfaj kereteit” – Iancu Laura és Bodnár Dániel Földi dolgokról című könyvükről
Beszélgetőkönyvük több szempontból is rendhagyó. Egyrészt rendkívüli személyessége és szenvedélyessége, másrészt a beszélgetőtársak pozícióváltásai, harmadrészt „égi” témáinak földiként kezelése miatt. Laurával és Dániellel egyszer csak emelkedni kezd az olvasó, és noha időnként már tériszonya van, ők megnyugtatóan azt súgják a fülébe: „Ne aggódj! Itt a helyed.”
A somlói galuskáról és egyéb ételneveinkről
Van-e köze a Hortobágynak a palacsintához? Hát az erdélyi fejedelemnek a Rákóczi-túróshoz? Híres emberekről elnevezett, közismert ételek történetének nyomába eredtünk.
Énekelt versek – A sárga nyár, amikor még kerek egész volt a világ
A napokban jelent meg Grecsó Krisztián és Beck Zoli Hoztunk magunkból valamit című lemeze, amelynek nyitódala, a Sárga nyár izgalmas érzeteket közvetít.
Néhány gondolat a történelmi (?) regényről
Mitől történelmi egy regény? Mondjuk attól, hogy olyan korban játszódik, amelynek már nincsen élő tanúja? És mikortól számít annak? Ezeket a kérdéseket járja körül írásában Hász Róbert.
Idén utoljára összesített a Bookline: ezek a téli kedvencek
Az év végi sikerlista a téli időszak kedvenceit mutatja meg, a fordulatos bűnügyi történeteket, a romantikus könyvek legjavát, gyerekkönyveket, valamint a sokakat érdeklő pszichológiai írásokat.
A drámát és regényt ihlető skót királynő, Stuart Mária
1542. december 8-án született a tragikus sorsú Stuart Mária skót királynő, a világtörténelem egyik legismertebb nőalakja.
Székelyudvarhelyi Könyvünnep – családias találkozó szerzőkkel, műfordítókkal
Könyvlabirintus – így lehetne jellemezni a székelyudvarhelyi Könyvünnep helyszínét. A városi könyvtár és a polgármesteri hivatal háromnapos rendezvényén 12 erdélyi kiadó mutatta be legfrissebb könyveit és díjnyertes kiadványait; az olvasók erdélyi és anyaországi szerzőkkel, műfordítókkal, illusztrátorokkal ismerkedhettek meg.
Csiky Gergely, a magyar polgári dráma megteremtője
1842. december 8-án született Csiky Gergely író, drámaíró, a magyar polgári dráma megteremtője.
Ismét nemzetközi fókuszba kerülhet a tiszazugi méregkeverők története
Száz éve médiaszenzációvá vált az alföldi tanyavilágban közel két évtizeden át nyílt titokként zajló arzénmérgezéses gyilkosságsorozat, amelynek a becslések szerint mintegy háromszázan estek áldozatul. Akkoriban még a The New York Times is foglalkozott az esettel. Hope Reese, a Budapesten élő amerikai újságíró könyvet ír a gyilkos asszonyokról.
A csend legmélyén – Légrádi Gergely: Alkalomadtán
Tolsztoj műve, az Anna Karenina a következő, ismert tétellel kezdődik: „A boldog családok mind hasonlítanak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Légrádi Gergely új, Alkalomadtán című regénye Tolsztoj kezdőmondatának második felét illusztrálja.
Peter Handke Nobel-díjas osztrák író nyolcvanéves
December 6-án 80 éves Peter Handke Nobel-díjas osztrák író, a német nyelvterület egyik legismertebb és legellentmondásosabban megítélt szerzője, az úgynevezett „hazaellenes irodalom” (Anti-Heimat-Literatur) egyik képviselője.
Szent Miklós nevéhez számlatalan legenda fűződik
A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában. Nevéhez számtalan legenda fűződik.
„Miért ne lennék optimista?” – Interjú Tóth Erzsébettel
A költészet, bármilyen állapot uralkodjon is a világban, él és élni akar. Generációja meghatározó alkotójával, Tóth Erzsébet költővel, íróval, esszéistával beszélgettünk diktatúráról, szabadságról, szellemi kilátásainkról.
Élt, él, élni fog – Mi az?
Valószínűleg többen kapásból rávágták a fenti kérdésre a választ, majd néhány (tized)másodperccel később arra gondoltak, hogy nem, ő mégsem lehet. Már csak azért sem, mert a kérdés nem „ki”, hanem „mi”.
Berki Tamás Hangszálak címmel írt könyvet
Regényszerű, alapvetően saját élete történeteire épülő könyvet írt Berki Tamás. A hazai dzsesszélet kiemelkedő énekese jövőre új lemezt is tervez.
Időgép – Pilinszky-koncert a Magyar Zene Házában
Pilinszky János november 27-én, a születésnapján egy-egy fénylő pillanat erejéig ott lehetett a Magyar Zene Házában, a verseinek megzenésítésére a Kertész Imre Intézet által kiírt pályázat alkalmából rendezett, telt házas koncerten. Ami egyszerre volt felemelő és felkavaró, mert a távolodására, alakjának-életművének lassú halványulására is figyelmeztetett.