Irodalom
Premodern közelítés egy merengő leányhoz – Vörösmarty Mihály verséről
Azt hiszem, magamnak sem magyaráztam meg soha, hogy miért volt idegen A merengőhöz című vers. El sem jutottam ennek a riadalomnak a megfogalmazásáig.
A tájnyelvek költészete
December elseje 2020 óta a magyar nyelvjárások napja. A PKÜ Kazinczy Műhelye ebből az alkalomból készített adást Ízes anyanyelvünk címmel – rájátszva az édes anyanyelvünk szókapcsolatra.
Tevével szántani – Kürti László Apajegyek című kötetéről
Kürti László fontos költő, vidék és főváros, magyar élet és európai élet, tanár és tanítvány, gyerek és felnőtt léthelyzete vetül egymásra, amikor olvassuk. Vagy amikor versei olvasása közben becsukjuk a szemünket, és már a saját életünkről gondolkodunk, ahogy arra minden igazi vers, minden igazi költészet felszólít.
Fényképek, történetek: könyv jelent meg a Tabánról
Különleges fénykép- és kultúrtörténeti album jelent meg Tabán – fényképek, történetek címmel a Bellibro kiadó gondozásában. A kiadvány közel 150 régi fényképen és korabeli íráson keresztül mutatja be az izgalmas városrész történetét az első fényképek megjelenésétől a parkosítás időszakáig.
Korom Gábor: A kutya meggyalázása az, hogyha nem tudok a gazdája lenni
A kutya és az ember több mint százezer éves kapcsolata folyamatos fejlődésen megy keresztül, de e természetszerűnek gondolt kapcsolatban rengeteg a kommunikációs zavar. Sok mindent nem értünk a négylábúak világából, ahogy talán önmagunkból sem. Erre hívja fel a figyelmet Korom Gábor kutyás szakember, aki a tükörmódszer megalkotásával nemcsak az ember és állat közötti kommunikációt helyezi új dimenzióba, hanem komoly önismereti leckéket is ad a gazdáknak.
Az ég s a föld tüzet csiholt – Vasadi Péter összes versei
Roppant méretű vállalást teljesített a Magyar Napló Kiadó, amikor a 2017-ben, 91 éves korában elhunyt Vasadi Péter összes versét tartalmazó, három vaskos kötetből álló gyűjteményt sajtó alá rendezte.
Megtalálni a valódi énünket – Kopriva Nikolett a gyermekkor csodavilágáról
„A Kárpátaljára jellemző vallásosság az én családomban is jelen volt-van, így minden ünnep különös jelentőségű volt. Számított, hogy melyik bibliai esemény az apropója. Sosem ugrottunk fejest egyikbe sem: vártuk őket, szívvel-lélekkel készültünk rájuk” – mondja Kopriva Nikolett költő. Gyermekkoráról, irodalmi zsengéiről és a családi emlékezet fontosságáról is kérdeztük.
„A szenvedésnek nem hőse, hanem megajándékozottja vagyok” – Bemutatták Visky András Kitelepítés című könyvét
Bemutatták Visky András Kitelepítés című regényét Kolozsváron a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon. A könyv azt az időszakot eleveníti fel, amikor az ’56-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre ítélték, és elkobozták a vagyonát, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-delta közelében lévő lágerbe.
„Isten a hibával teremt” – Interjú Horváth Viktor íróval
Az idén hatvanéves, egyéni hangú pécsi Horváth Viktor az Írórezidencia program jóvoltából Nyíregyházán töltötte az októbert. Ennek ürügyén készülő munkáiról, irodalomoktatásról, a hazugság és a művészet kapcsolatáról, hétköznapjaink valóságáról kérdeztük.
220 éve alapították az Országos Széchényi Könyvtárat
Széchényi Ferenc gróf kétszázhúsz éve, 1802. november 25-én ajánlotta fel a magángyűjteményét a nemzetnek, megalapítva a mai Országos Széchényi Könyvtárat. Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteménye és közintézménye 1803-ban nyílt meg.
„A legtöbb ember a lelke mélyén egészen tisztességes” – Rutger Bregman: Emberiség
Mint egy falat kenyér az éhezőnek, úgy kellett most nekem ez a könyv – ez a gondolat futott át az agyamon, miután befejeztem Rutger Bregman könyvét, az Emberiséget. Bár nem lettem tőle elvakult optimista – vagy akár „új realista”, mint amit a holland szerző propagál –, de talán kissé pozitívabb attitűddel tekintek az emberekre. Akik alapvetően jó szándékúak.
Jókai Annára emlékezünk
Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők voltak. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta.
„Számomra az írás egyfajta rejtvénykészítés” – Interjú Drávucz Zsolttal
„A legváratlanabb és legabszurdabb helyzetekben is hatalmas erő lakozik az alkotótevékenységben, amibe érdemes kapaszkodni még akkor is, amikor látszólag az egész világ kifordul magából” – vallja Drávucz Zsolt költő, akinek a költészeten túli identitáskeresés meghatározó eleme a zene volt. A 2021-es KULTer stART-díjas szerzővel az irodalom és a zene szoros összefüggéseiről és első verseskötetéről is beszélgetett Ilyés Krisztinka a Helyőrség.ma oldalán.
„Átláttunk egymáson” – Szávai Gézával Mészöly Miklósról szóló kötetéről beszélgettünk
„Az élet ír, és egyszer befejez majd minket” – mondja Szávai Géza, akinek nemrégiben megjelent Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse című kötete. A szerzővel összehajló pillérek boltívéről és a Pont Kiadó történetéről is beszélgettünk.
Csak úgy mesélt – Kardos G. Györgyre emlékezve
Nem voltunk szoros barátságban, de ha találkoztunk utcán, szerkesztőségben, kocsmában, társaságban, mintha mindig ismertük volna egymást. Az írásai tették olyan ismerőssé.
Görgey és Görgei
1929. november 22-én született Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, műfordító, dramaturg, rendező, aki 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere volt.