?Nem egyszerűen teológiai forradalom volt a reformáció, hanem Európa civilizációjának meghatározója. A kontinens kereskedelmét, demokratikus berendezkedését határozta meg, ugyanis ahogy a protestáns egyház megszerveződött, annak rendszere a demokratikus értékrendbe is átszűrődött? ? vezette be az erdélyi Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) rendezett, Reformáció 500: Europa semper reformanda? ? A reformáció eszméje és Európa jövője című beszélgetést Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója. Hozzátette: a reformáció az Erdélyben élőknek lehetőséget adott például arra, hogy a magyar nemzet testévé váljanak, kiemelten kezelte ugyanis a nemzeti nyelvet. Annak megőrzésében oroszlánrészt vállalt a református egyház, hiszen támogatta az elvet, hogy a kultúrát, a vallást elvigyék az átlagembereknek, ezt pedig csak a nemzetek nyelvén tudták megtenni.

 

?A vallás megőrizzen vagy megváltoztasson valamit?? ? tette fel a kérdést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. ?A kereszténységben az a csodálatos, hogy egyszerre konzervál és renovál.? Sajnálatosnak nevezte viszont, hogy nem úgy sikerült megújulni, hogy egységes egyházként maradjon fenn a két vallás ? a megújító törekvéseket a 16. századig sikerült csak az egyházon belül tartani. A reformáció különösen jelentős volt a kisebbségek számára, hiszen nemzeti nyelven szóltak a hívőkhöz. A reformáció a nemzeti nyelvnek köszönhetően személyessé tette a hitet, a saját nyelvükön kérdezte meg az embereket arról, mit jelent számukra a vallás. A miniszter a kerekasztal-beszélgetésen hozzátette: míg Magyarországon a fiatalok mintegy fele vallásos, addig Erdélyben 70 százalék fölötti ez az arány.

 

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: azzal, hogy Kálvin nem tartotta ördögtől vallónak a hitelezést, és a kamat mértékét tíz százalékban határozta meg, teljesen új társadalmi környezetet teremtett. Addig egy igazi keresztény nem foglalkozhatott ezzel, hiába használtak ki hasonló lehetőségeket például a királyi udvarok a háborúk folytatásához. Mesélt arról is, hogy mivel a reformáció anyanyelven szólalt meg, elkezdte lebontani az akkori globalizált világot, így az emberek elkezdték megkeresni gyökereiket. ?Ahogy Kálvin mondja: a válasz, amelyet Isten szavára adunk, csakis anyanyelven hangozhat el? ? mondta a püspök.

 

?A reformáció a sok-sok egyházi megújulás közül csak egy volt, mégis kiemelkedett a többi közül: azóta érvényes az üzenete? ? mondta el Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos.

 

?A reformáció Erdélyben megtanította a népet írni és olvasni? ? mondta el Bonchidai Csaba, Szilágyperecsen polgármestere a kérdésre, mit adott a területnek a reformáció. ?Megtanította még az embert sáfárkodni, kiszabadította az én fogságából, és megmutatta, hogyan kell felelősséget vállalni.? Mindez a Bibliára vezethető vissza, amely hangsúlyozza, hogy nemcsak magamért vagyok felelős, hanem embertársaimért is, és tudnom kell sáfárkodni nemcsak magammal, hanem másokkal is. ?Megtanította az embereket hitelezni, nemcsak pénzügyileg, hanem emberileg is, hiszen szüleink is meghiteleznek minket, amely kincset utána visszatörleszthetünk.?

Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond