Ismerd meg újra a Néprajzi Múzemot!

A Néprajzi Múzeum idei első nyilvános sajtóeseményét június 14-én tartották meg a városligeti Liget Caféban, ahol dr. Kemecsi Lajos múzeumigazgató és dr. Granasztói Péter főmuzeológus, főosztályvezető a múzeum múltjáról és jelenéről beszélt.

Dr. Granasztói Péter főosztályvezető egy rövid visszatekintéssel vezette fel a sajtóeseményt. Rávilágított arra, hogy a Néprajzi Múzeum több szállal is kötődik a Városligethez. Az első megjelenése az 1896-os, ezredévfordulós kiállításon történt, amelynek keretében egy néprajzi falut építettek fel, amely a falusi, vidéki, népi kultúrát volt hivatott bemutatni. Jankó János néprajzkutató kutatómunkája és 24 vármegye közreműködése révén a néprajzi falut 12 nemzetiségi és 12 magyar falu tipikus házai képezték. Ahogy a főmuzeológus elmondta: ebből az anyagból jött létre a Néprajzi Múzeum első állandó kiállítása is. Az 1906-os évtől már a városligeti Iparcsarnok (később a helyén épült a Petőfi Csarnok) adott otthont a második állandó kiállításnak. Hatalmas terei, üvegablakai miatt úgy tűnt, a Néprajzi Múzeum végre otthonra talált. Végül kiderült, hogy az épület alkalmatlan múzeumi gyűjtemény befogadására és bemutatására, így átköltözött a népligeti iskolaépületbe, a Könyves Kálmán körútra.

A Néprajzi Múzeum múltja most még hangsúlyosábbá vált, hiszen a Liget Budapest Projekt keretében már épül az új főépülete az Ötvenhatosok terén, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) révén egy raktárral is gazdagodik a múzeum a Szabolcs utcában. Ahogy Kemecsi Lajos igazgató elmondta: jövő nyáron már valószínűleg folyamatban lesz az átköltözés a raktárba, a jelenlegi törökbálinti külső raktárból. Hozzátette, hogy a Nemzeti Múzeum Kossuth téri épületében mintegy 200 ezer műtárgy található, ezeknek a csomagolása és a költözésre való felkészítése folyik a zárt kapuk mögött.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a múzeum elzárkózik a látogatóktól, épp ellenkezőleg: az idei nyári fesztiválszezonban, ahogy azt az igazgató is kiemelte, három alkalommal is kitelepül a Néprajzi Múzeum. A legközelebbi esemény a június 16-ai Liget Budapest ? ArtPark című rendezvény, amelyen a családi tematikára helyezik a hangsúlyt, többek között előkerülnek archív fotók, tárgyi emlékek. Kemecsi Lajos hozzátette, hogy ezen a rendezvényen is igazából szeretnének tapasztalatokat gyűjteni arra vonatkozólag, hogyan tudják minél érdekesebbé és izgalmasabbá tenni a néprajzot a látogatók számára ? és ezzel együtt az ötleteket az új múzeum kiállításainak koncepciójához.

Egyetlen múzeumként lesz jelen a Néprajzi Múzeum a július 20-tól 29-ig tartó Művészetek Völgye fesztiválon: a múzeumot Taliándörögdön, az Etno Ligetben találjuk majd meg. Az igazgató ismét hangsúlyozta, hogy minél több látogató érdeklődését szeretnék felkelteni, aminek egyik eszköze a látványraktár bemutatása. A rendezvényre a kerámiatérrel készülnek, amelyen magyar és nemzetközi kerámiákat fogjak izgalmas módon bemutatni ? rávilágítanak arra például, mi köti össze ezeket a tárgyakat, vagy hogy mi is a kerámia szerepe. A Néprajzi Múzeum idén harmadik alkalommal vesz részt továbbá a Sziget fesztiválon, amelyen a párizsi Migrációkutató Múzeummal, valamint az UNICEF-fel együttműködve fognak kiállítani. A Sátor határok nélkül elnevezésű helyszínen keveredni fog a magyar és nemzetközi kultúra: minden helyiségében más- más kultúrának a jellemzőit találhatjuk, ezzel is példázzák a szervezők a kultúrák egymás mellett élésének lehetőségét, képességét.

?A Beavatás és beavatkozás című projektben a látogató és érdeklődő Sziget-közönségre is reflektálva akár tabukat érintő témákat is fogunk feszegetni: párválasztás, szerelmi varázslás, beavatás egészen a traumákig, krízisekig és gyermekjogok kérdéséig. Sokféle témánk lesz, a menyasszonyöltöztetés hagyományai mellett megjelenhetnek a különböző hajviseletek, a meztelenség kérdése más kultúrákban, illetve Magyarországon. Rendkívül izgalmas és érdekes, a magyar és a nemzetközi hagyományokat bemutató programmal készülünk? ? magyarázta.

Az igazgató hozzátette, hogy a költözés és építkezés ideje alatt a Néprajzi Múzeum továbbra is elérhető online felületen, a www.neprajz.hu honlapon. A múzeum honlapján videókat lehet megtekinteni például a csomagolási és a bontási munkálatokról. Kiemelte, hogy a múzeum első igazgatója, Xantus János éppen 150 évvel ezelőtt, 1868-ban járta be Délkelet-Ázsiát, amelynek köszönhetően született meg a múzeum alapja. Az évforduló alkalmából egy éven át fogják bemutatni Xantus utazásának állomásait, azt, hogy hol járt és onnan miket hozott haza a 150 éve a Föld körül című sorozatban. A múzeum honlapján továbbá a Megvagyunk ? műtárgyak régen és ma című sorozatban a múzeum ma is ismert tárgyainak az iparcsarnokbeli, 1910-es évekből származó archív fotóit, valamint a tárgyak történetét is megismerhetjük. Kemecsi Lajos felhívta a figyelmet a Néprajzi Múzeum napokban megjelent, Nyitott múzeum című tanulmánykötetére is. A mai közönség és tudományosság igényeit egyaránt kiszolgáló, korszerű múzeumok módszertani kézikönyvének szánt kötet online változata is elérhető a honlapon.

?Büszke vagyok arra, hogy a munkatársaimnak a külön-külön is nagy kihívást jelentő feladatok mellett ezt a könyvet is sikerült megvalósítaniuk? ? mondta az igazgató.

Ahogy Kemecsi Lajos elmondta: az építkezés menetét egyelőre semmi sem akadályozza. A Néprajzi Múzeum főépületének földalatti szintjének kialakítása zajlik, amely csupán egy mélyszinttel fog rendelkezni ellentétben a négy földalatti szinttel rendelkező OMRRK-val.