1994-ben néhány játékos kedvű irodalmár és képzőművész – felismerve a virtuális kapcsolódás valódi posztmodern gesztusát – megünnepelte június 16-át. Miért is tették ezt? James Joyce a múlt század elején megírta a modern kisember odüsszeiáját, egy egyszerű dublini hétköznap: 1904. június 16-a történetét. Az 1950-es évektől erre a napra emlékeznek Dublinban, újra eljátsszák a nap eseményeit, a korai reggelitől, az egész napos bolyongáson át.
 
James Joyce

De miért éppen Szombathelyen gondolták úgy, hogy meg kell emlékezni erről a napról? Mert a regény szerint ez a város a főhős: Leopold Bloom, azaz Virág Lipót apjának szülővárosa. Ennek a gondolatnak jegyében indult útjára, és azóta évről-évre megrendezésre kerül a szombathelyi Bloomsday. Az Ulysses ürügyén a művészeti ágak majd mindegyike megmutatta, hogy van mondanivalója a Joyce óta számtalanszor felvetett és megélt kérdéseknek, élethelyzeteknek sokaságáról.

 
Idén a Szombathelyi Képtárban kezdődik a program június 14-én, ahol az ELMÚLT 10 ÉV – a Dáblin alkotóinak tárlata címmel nyílik kiállítás délután öt órakor, majd a Mártírok terén ad koncertet Ágoston Béla és a Mezőn Túró Rév Szarvas, valamint Ferenczy György és a Rackajam. Este tíztől szabadtéri filmvetítést tartanak. Másnap az Irokéz Galériába várják az érdeklődőket, majd ismét filmnézés következik a csillagos égbolt alatt.
 
Bloom bolyongásának szombathelyi napja, azaz június 16. délelőtt, a Joyce-szobor (Fő tér 40-41.) elől indul. Köszöntőt mond H. E. Martin Greene, az Ír Köztársaság nagykövete, és dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere, aztán levetítik Toldy Csilla A Bloom Minisztérium című rövidfilmjét. Délután háromtól Umberto Vittori fotókiállítása nyílik a Bloom-házban, egy órával később már Jónás Tamás ad elő Szombathelytelenségek címmel szövegkollázsokat. Utána útvonal-pecsételés az Irokéz Galériába – a Képtárba. Itt fű terem! – amit Zöld Márton, az Ír Köztársaság Nagykövete valamint Németh Kálmán Szombathely város alpolgármestere nyír és öntöz pontban 17 órakor.
 
Délután hatkor irány vissza a Bloom-ház, ahol Kappanyos András, a MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa bemutatja a Stephen Hero – Joyce korai, életében kiadatlan, töredékes regényének magyar fordítását, a folyamatban lévő Ulysses-fordító projektet, néhány jellegzetes fordítási csapdát, a megoldási lehetőségeket és Szentkuthy Miklós nagyszerű félrefordításait. A Kalligram című folyóirat 2008. júniusi Joyce-számáról Szolláth Dávid szerkesztő beszél.
 
A nap Grencsó István neobeat zenekarának, az AMA-nak a koncertjével és filmvetítéssel zárul.