Április 15-én lesz nyolcvanöt éves Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.
Pályája elején elsősorban karakterszerepeket játszott, de korán felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.
Emlékezetes alakítást nyújtott többek között Sardou A szókimondó asszonyság, Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok, Kacsóh Pongrác János vitéz, Brecht Koldusopera, Müller Péter Szomorú vasárnap vagy Barillet-Grédy A kaktusz virága című darabjában.
Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges, a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, 1989-ben a svájci Vevey-i, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban is elnyerve a legjobb férfialakítás díját.
A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris, Magyar vándor, a Világszám! című filmekben.
Arra a kérdésre, hogy 80 fölött hogy lehet bírni a munkát, ezt válaszolta: Szeretni kell. Ha nem szeretném, nem bírnám. Elfáradni persze lehet benne, sőt tud fárasztó lenni, ha például nem akar összeállni egy darab, de ráunni a színházra nem lehet.
Ma is fellép, a Nemzeti Színházban a Caligula helytartójában I. Agrippát, az Egy ember az örökkévalóságnak című darabban Wolsey bíborost, a Házasság Palermóban című vígjátékban Pantalone de Bisognosit alakítja.
A művészt 85. születésnapján a Nemzeti Színház nagyszínpadán gálával köszöntik.