Velence évszázadokon keresztül gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn az iszlám államokkal, ami pozitív kihatással volt a művészetekre. Az érdeklődők több mint hatvan magán- és közösségi gyűjteményből származó csaknem 200 kiállítási tárgy segítségével ismerhetik meg, hogy miként keveredtek a velencei művészetekben a nyugati és az iszlám kulturális befolyások.
A velencei kereskedők érdeklődésének középpontjában olyan városok álltak, mint Damaszkusz, Isztambul és Alexandria. Utóbbival Velence különleges kapcsolatot alakított ki, amely messze túlment a kereskedelmen. A legenda szerint 828-ban két velencei kereskedő az egyiptomi Alexandriából elrabolta Szent Márk evangélista csontjait és szülővárosukba vitték azokat.
Így lett a Födközi-tengeri metropolisz védőszentje Szent Márk és az ő emlékére építette Velence az 1094-ben felszentelt impozáns Szent Márk Bazilikát, amelynek hosszúkás kupolái az egyiptomi-mameluk építészeti stílusra emlékeztetnek.
Szent Márk földi maradványainak elrablása a kiállítás kronológiai kiinduló pontja és ez a kronológia Velencének Napóleon csapatai által 1797-ben történt elfoglalásával végződik, átölelve csaknem ezer esztendőt.
A kiállítás középpontjában egyrészről Velence és a mai Egyiptom területét egykor egészen Szíriáig uralmuk alatt tartó mamelukok kapcsolatai (1250-1517), másrészről pedig a 16. század elejétől fogva a Fölközi-tenger egész keleti térségére kiterjedő Oszmán Birodalom (1299-1923) és Velence közötti kapcsolatok állnak.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
