A kiállítás Ázsia és Észak-Afrika iszlám országaiból a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került művészeti alkotásokból mutat be válogatást. A kiállított tárgyak a művészi értékek mellett a gyűjtemény történeti és műfaji gazdagságát is szemléltetik. Az Európában egyedülálló módon létrejött kollekció a művészet által kínált élmény mellett a kultúrák és vallások érintkezésének, a nemzetek együttműködésének pozitív példáját is felmutatja.
Hammerstein Judit beszédében kiemelte: a magyar kultúrpolitika számára különösen fontos a magas szintű együttműködés távolabbi régiók országaival is, ami közgyűjteményi területen közös kiállítások szervezését, közös kutatási programokat, szakembercserét és módszertani párbeszédet jelenthet. Ezt segítheti elő a kialakuló marokkói kulturális együttműködés, amely különös hangsúlyt kíván helyezni a múzeumok működtetésre irányuló jogi, szakigazgatási munka kölcsönös megismerésére is.
A kultúráért felelős helyettes államtitkár Magyarország és Marokkó kultúrájának közös elemeiről szólva felidézte, hogy a 8-9. század idejéből, honfoglaló őseinkről szinte kizárólag arab források tettek említést. Utalt arra, hogy hazánk sok kiváló orientalistát adott a világnak, köztük Dombay Ferencet, aki udvari tolmácsként 1783-ban érkezett Marokkóba az uralkodó követségének tagjaként, és több, a marokkói történelemmel és etnográfiával kapcsolatos művet jelentett meg a 19. század fordulóján. Végül emlékeztetett: a 16-17. században Magyarország középső részeit érintő, 150 éves oszmán uralom ideje alatt kultúránk sokat gazdagodott, a fennmaradt emlékek között vannak a fürdőkön, dzsámikon, minareteken kívül az Iparművészeti Múzeum most nyíló, állandó kiállításán szereplő tárgyak is.
A tárlaton, amely a múzeum második emeleti kupolatermében kapott helyet, Marokkóból, Iránból és a Kaukázus térségéből származó textilek, fémtárgyak és kerámiák láthatók. A tárgyak keletkezése a 9. századtól a 19. századig tartó időszakot öleli át. A gyűjtemény legjelentősebb részét azok a színes szőnyegek, drágakövekkel díszített dísznyergek és ceremoniális fegyverek alkotják, amelyek a 16-17. századi oszmán-török birodalom területéről kerültek Magyarországra. A kiállítás különleges darabja a 16. századi perzsa falikárpit, amely a fraknói Esterházy-kincstár anyagához tartozott, a Holbein-szőnyeg, az 1872-ben alapított múzeum egyik első szerzeménye, vagy az Esterházy-gyűjteményhez tartozó dísznyergek, díszkengyelek és fegyverek, amelyek többnyire diplomáciai ajándékként kerültek a kincstárba.
A most kiállított tárgyak száma 80, ami a teljes gyűjtemény alig tíz százalékát teszi ki, hiszen csak keleti szőnyegekből és kárpitokból több mint nyolcszázat őriz a múzeum.
