"Az oktatással, a tudománnyal, a kultúrával és jövőnk jobb megértésével legyőzhetjük a gyűlölet és a konfrontáció erőit, és nekigyürkőzhetünk az építkezésnek" - fejtette ki a tudós egy nemrég a könyvtárban rendezett konferencia megnyitóján.
A The New York Times riportja szerint Iszmail Szerageldín iszlamistaellenesnek, a szekularizált állam hívének vallja magát, s ezért csöppet sem népszerű saját társadalma konzervatív többségének a szemében. A 66 éves tudós ezzel együtt jól érzi magát mint a ptolemaioszi időkben, i.e. 306-ban épült ősi alexandriai könyvtár utódjának alapító igazgatója. Arra használja fel tisztségét és befolyását, hogy ellene tegyen annak, amit úgy jellemez: "sodródás a türelmetlen, álvallási fanatizmus felé".
Védelmezi és propagálja a nők jogait, mert szerinte ennél fontosabb kérdés nincs, és határozottan kiáll a szabad véleménynyilvánítás joga mellett. Ellenfele a Muszlim Testvériség nevű népszerű iszlám mozgalomnak, és következetesen ellenáll a nyomásnak, amely azért nehezedik rá, hogy engedélyezze egy mecset vagy legalább imaterem létrehozását a könyvtáron belül.
Az egyik, saját közösségének szóló üzenete az, hogy a muszlim társadalomnak az olyan régi mohamedán vezetőktől kell tanulnia, mint Ibn El-Nefisz, a XIII. századi tudós, filozófus, aki toleranciát hirdetett, az ellentétes vélemények türelmes meghallgatására és átgondolására tanított. "Mennyivel másabban csengenek ezek a múltból hallatszó felvilágosult szavak, mint az a dagályos őrjöngés, amelyet ma hallunk és látunk mindenhol az arab és muzulmán világban: elítélése mindennek, ami új és más" - írta egyik, a könyvtár által kiadott munkájában az igazgató.
Az egyiptomi iszlamista körökhöz tartozó kritikusai felróják neki, hogy bár lelkesen hirdeti a toleranciát és a gondolkodás szabadságát, csak elvétve hívja meg őket, ha egyáltalán meghívja az általa szervezett konferenciákra. "A résztvevők között ott vannak a baloldaliak, a nacionalisták, és természetesen sokan a jelenlegi rezsim támogatói közül, engem vagy bárki hozzám hasonlót azonban sosem invitálnak" - panaszkodott Muhammad Morszi, a Muszlim Testvériség parlamenti frakciójának korábbi vezetője.
Iszmail Kairóban nőtt fel, és 1964-ben végzett a Kairói Egyetemen. A Harvardon szerzett doktorátust gazdasági tervezésből 1972-ben, és még abban az évben a Világbanknál helyezkedett el, ahol több évtizedig dolgozott. A világ különböző részein működő 26 egyetem választotta tiszteleti doktorrá, a francia Becsületrend lovagja, és tagja az egyiptomi parlament felsőházának.
Az új könyvtár létrehozásának lehetősége hét évvel ezelőtt visszacsábította Washingtonból Kairóba. A tudós tisztában van azzal, hogy nézeteivel egy jól elhatárolható kisebbséghez tartozik nemcsak Egyiptomban, hanem az egész térségben, s hogy a szólásszabadsággal kapcsolatos véleményét nem fogadják el a nyilvános vitákat nem tűrő önkényuralmi rendszerek. Ezen kívül sokan arrogánsnak és lekezelő modorúnak tartják, és bírálják azért, hogy gyakran átlépi szűken vett szakterülete határait.
Az igazgatót alapjában véve nem zavarja a népszerűtlenség, mert mint mondja, a nagy változásokat gyakran kevesek indították el, és csak később csatlakoztak hozzájuk tömegestől a többiek. "Mi, akik hiszünk a demokráciában és a szabadságban, győzni fogunk. Az állam fennhatóságát hirdetők és az iszlamisták a történelem megállíthatatlan menetének próbálnak gátat vetni" - vallja meggyőződéssel.
Annak a kevés egyiptomi liberálisnak, aki a nemzet intellektuális hanyatlása miatt gyászol, Iszmail Szerageldín könyvtára egyfajta reménysugár. Az igazgató 2200 fős képzett személyzetet gyűjtött maga köré, és a hét minden napján este hétig nyitva tartja intézményét. A könyvtár évi 20 millió dolláros költségvetésének 70 százalékát a kormány adja, a maradék 30 százalék azonban adományokból származik, és már 23 millió dollárnyi alapítványi pénz is a könyvtárt szolgálja.
Ami az iszlámnak a mai világban elfoglalt helyét illeti, az alexandriai könyvtár igazgatója azzal kapcsolatban is egyéni álláspontot alakított ki. "Azt hiszik talán, hogy az elmúlt 1400 évben nem jelentek meg mindenhol olyan könyvek, amelyekben támadták az iszlámot? Mindenfelé gyarmati hatalmak voltak uralmon, ennek ellenére az iszlám világszerte elterjedt. Úgyhogy ne féljünk a különböző véleményektől és eszméktől. Az eszmék ellen harcoljunk eszmékkel" - fogalmazott egy tanácskozáson, felszólítva a Nyugatot is, hogy ne kezelje idegenekként a muzulmánokat.
"A muzulmánok ott vannak a nyugati országokban is, a városaikban élnek, saját állampolgáraiként, bevándorlók gyerekeiként. Tudomásul kell venniük a tényt, hogy az iszlám a Nyugat része, többé már nem külső erő, amelyet meg kell próbálni valahogy távol tartani" - figyelmeztetett a nagy tekintélyű tudós.
