Itáliai mesék az Operában

Dohnányi Ernő vígoperájának
címszereplője, Simona néni visszavonultan él régi villájában. Mivel ifjú
korában az oltár előtt faképénél hagyták, kiábrándult a férfiakból, akiket nem
enged birtokára lépni. Pártfogoltját, Beatricét is igyekszik megóvni a hímnem okozta
csalódásoktól, miközben a leány és a birtok kertésze, az álruhás Ghino gróf
titokban egymás iránt gyengéd érzelmeket táplálnak. A párt a cserfes
szolgálóleány, Giacinta segíti, Nuto, a háziszolga pedig gátolja szerelmük
kiteljesedésében. Nem várt fordulatot a léha Florio gróf hoz, akinek feltűnése
még a megkérgesedett szívű Simona nénire is hatással van.

Dohnányi első operája bár olasz
környezeteben játszódik, mégis ízig-vérig német stílusú, eklektikus darab,
amely Wagner és Richard Strauss hatását mutatja, de mozarti és brahmsi
motívumok is felismerhetők benne. Az opera ősbemutatóját 1913-ban tartották
Drezdában, amikor a kiváló zeneszerző, karmester és pedagógus a berlini
Zeneművészeti Főiskolán oktatott. Darabja Magyarországra másfél évtizeddel később
jutott el, 1927-ben a Városi Színház (a mai Erkel Színház), majd A tenor
nagy sikere után 1933-ban a Magyar Királyi Operaház mutatta be Basilides Mária
címszereplésével, az ifjú Ferencsik János vezényletével és Márkus László
főrendező színpadi változatában. A darab erényeit a későbbi korokban is
felismerték, ezért 1995-ben lemezfelvétel készült a műből.

A Magyar Állami Operaház új
előadásában a Simona néni címszerepét
Megyesi Schwarz Lúcia énekli,
partnerei Miksch Adrienn (Beatrice),
Sáfár Orsolya (Giacinta), Varga Donát (Ghino), Cseh Antal (Florio) és Pataki Bence (Nuto).

A Simona néni párdarabja egy ugyancsak itáliai történet, Hubay Jenő A cremonai hegedűs című operája. A
hegedűmanufaktúráiról híres olasz város elöljárósága pályázatot ír ki
mesterhegedű készítésére, a jutalmak közt szerepel Giannina, a céhvezető
Ferrari mester leányának keze. A versenybe egyaránt benevez a mester jóképű
segédje, Sandro, valamint barátja, a jólelkű, ám púpos Philippo, akinek
páratlan hangszere akár minden más jelentkező munkáját felülmúlhatja. A lány
Sandrót szereti, ami az elszánt segédet és a nemes lelkű Philippót egyaránt
olyan tettekre sarkallja, ami nem várt eredményt hoz a győztes kihirdetésekor.

Hubay Jenő
hegedűművész-zeneszerző második operáját nemzetközi sikerei csúcsán, 1894-ben
mutatta be a Magyar Királyi Operaház, aminek premierjén a híres hegedűszólót –
amelyet önálló koncertszámként is gyakran játszottak – maga a szerző adta elő a
színfalak mögül. A darab egy csapásra elnyerte a közönség tetszését és
világhódító útra indult, német és francia nyelvre is lefordították, a következő
években pedig összesen 70 színházban mutatták be, többek közt Párizsban,
Brüsszelben és New Yorkban is. Budapesten a darabot 1944-ig töretlen
népszerűség övezte, az Operaház minden évben műsorára tűzte.

Az új produkció főbb szerepeit Köpeczi Sándor (Ferrari mester), Sáfár Orsolya (Giannina), Ninh Duc Hoang Long (Sandro), Sándor Csaba (Filippo) és Palerdi András (Polgármester) éneklik,
a virtuóz hegedűszólót pedig Alexandre Dimcevski, az Opera Zenekar egyik
kiváló koncertmestere adja elő.

A két előadást közös koncepció mentén a tehetséges fiatal rendező, Varga Bence viszi színre, aki 2018-ban a Hindemith-művekből összeállított és a Kiscelli Múzeum templomterében bemutatott GermanLateNight esten az Oda-vissza és Sancta Susanna produkciókkal debütált az Operában, friss energiái és a lélektani realizmus iránti fogékonysága pedig már ekkor elismerő visszhangot váltottak ki a szakma és a közönség körében. A Simona néni és A cremonai hegedűs látványvilága Fekete Anna díszlet- és Schütz Nikolett jelmeztervező munkáját dicsérik. Mindkét művet Galambos Attila új magyar fordításában hallhatja a közönség. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Dohnányi Ernő távoli rokona, a nemzetközi koncertéletben Oliver von Dohnányiként ismert Dohnányi Olivér vezényli.

Fotók: Nagy Attila